A világsajtó figyelme továbbra is Donald Trump szeszélyeire figyel, amellyel kereskedelmi partnereit próbálja behódolásra kényszeríteni. Egyik nap nagy csinnadrattával bevezette a viszontvámokat, hogy a tőzsdei földcsuszamlás miatt pár nappal később már három hónapra „felfüggessze” azokat – és mindezt valamiféle „zseniális taktikaként” próbálja eladni. Kína esetében viszont még növelte is őket, úgyhogy most már 125 százaléknál tart, amire Peking ugyanannyival válaszolt. Az Egyesült Államok által létrehozott világkereskedelmi rendszer trumpi aláaknázása gazdasági vandalizmusnak tekinthető és saját választóinak is óriási károkat fog okozni: az amerikai fogyasztói önbizalom 30 százalékot zuhant a vámhadúr beiktatása óta. A vámháború kivételezettje Oroszország (meg Kuba, Belarusz és Észak-Korea!) pedig folytatja az ukrajnai agressziót, ami most valahogy kiesett Trump fókuszából. – Átlapoztuk a világsajtót Varsótól Hongkongig és Washingtontól Tokióig.
Az amerikai vámpolitika hatásai
Zavar a tarifák körül, mert a stratégia nem világos, írja a Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap Trump vámpolitikájának hatásáról:
„A Klarna, a Stubhub és a Medline felfüggesztette részvényei bevezetését a tőzsdére. A Jaguar Land Rover leállította az összes autószállítást az Egyesült Államokba. A Nintendo elhalasztotta az előrendelések elfogadását új játékkonzoljára, a Switch 2-re, hogy felmérje a vámok hatását. Donald Trump elnök szándékosan vagy véletlenül befagyasztotta az Egyesült Államok gazdaságát, és a károk mindennap növekszenek, ahogy az elnök folytatja ezen az úton. A Fehér Ház tisztviselőitől kapott következetlen üzenetek csak még zavarosabbá tették a helyzetet. A hír zavaró, mert a stratégia nem egyértelmű – úgy tűnik, senki, még Trump sem tudja, valójában mi is a cél. Fenn kell tartani a magas vámokat az állami bevételek növelése érdekében, vagy tárgyalásokat kell kikényszeríteni az amerikai árukra kivetett külföldi vámok csökkentésére és ezzel az export növelésére? Az elnök válasza eddig csak az, hogy: „Igen” [de nem tudni melyikre]. Így a piacok tovább esnek. Ha Trump nem enyhíti az eszkalációt, akkor ennek a gazdasági hatása katasztrofális lesz.”
Talán a tények észhez téritik Trumpot, írja a párizsi Libération című, közép-baloldali napilap, melynek alapítói Jean-Paul Sartre és Serge July:
„Jean Piaget fejlődéspszichológus munkája szerint a gyermek már hat hónapos korában kezdi megérteni az összefüggést tettei és azok hatása között. Április 7-én, hétfőn a tőzsdéket túszul ejtette egy gyermeki személyiségű amerikai elnök, és a piacokat megrendítették nem egyértelmű kijelentései. De ki tudná megállítani ezt a zuhanást? A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a Fehér Ház bejelentené, hogy egyszerűen visszavonja a bejelentett vámokat, vagy legalább ideiglenesen befagyasztja a legkritikusabb vagy legőrültebb bejelentéseket Trump azonban kijelentette, hogy ez szóba sem jöhet [aztán mégis megtörtént – szerk. megj.]. Úgy tűnik, néhány javíthatatlan optimista még valószínűtlenebb kamatcsökkentést remél a jegybanktól. Most már csak várni kell. Piaget szerint a gyermek hirtelen megérti a szabályokat, ha konkrét példák kísérik őket. De most egy recesszió fenyeget, és a csődbejelentések valószínűleg nem fognak sokáig váratni magukra. Konkrét példákban sajnos nem lesz hiány, sem az Egyesült Államokban, sem máshol.”
Ez a politika aláássa az USA hatalmát és tekintélyét, írja az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap Trump stratégiájáról:
„Donald Trump úgy közelíti meg a világgazdaságot, mintha az a New York-i ingatlanpiac lenne. Az USA katonai és gazdasági erejét a lehető legnagyobb mértékben arra akarja kihasználni, hogy a végén kikényszerítse a számára előnyös üzletet. Hogy ennek milyen következményei lesznek, az még bizonytalan. Az biztos azonban, hogy ez az USA hatalmát is aláássa. A világ szinte minden országa most gyorsan véget akar vetni az USA-tól való függőségnek. Időközben nézeteltérések támadtak Trump támogatói között is. Az olyan nagy üzleti érdekeltségekkel rendelkezőket, mint Elon Muskot, megdöbbenti a részvényárfolyamok zuhanása. Ellenük vannak azonban a hagyományos, telivér populisták, akik mindent helyeselnek, ami élesíti ellenségképeiket. Bárki, aki azt hiszi, hogy Európa csak arra törekszik, hogy »megcsalja az Egyesült Államokat«, eléggé hajlandó elviselni némi fájdalmat, hogy kárt okozzon Európának. A saját pénztárcájukban megnyilvánuló fájdalom a Trumpot érő kritikák fokozódásához, de Trump ellenfelei iránti növekvő haraghoz is vezethet.”
Eszkalálódik a vámkonfliktus Amerika és Kína között, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Az Amerikai Egyesült Államok és Kína fék nélkül robog a kereskedelmi háború felé. »Kína kész a végsőkig harcolni, ha az Egyesült Államok erre a rossz útra akar lépni« – közölte kedden a pekingi kereskedelmi minisztérium. Korábban Donald Trump amerikai elnök ultimátumot fogalmazott meg: ha Kína kedd éjfélig nem vonja vissza az ellenfenyegetést, akkor a 34 százalékos amerikai importvám mellett további 50 százalékot vet ki a kínai árukra. Ezáltal a kínai import átlagos amerikai vámtarifája több mint 100 százalékra emelkedne; Trump hivatalba lépése előtt viszont csak 16 százalék volt. A közgazdászok arra számítanak, hogy a világgazdaság recesszióba süllyed egy eszkaláció esetén.
Amint azt az Európai Bizottság kedden bejelentette, Ursula von der Leyen elnök a Li Csiang kínai miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során a jelenlegi helyzet tárgyalásos megoldását szorgalmazta és hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a további eszkalációt. A megbeszélésen szóba került az a veszély is, hogy a kínai termékek a jövőben eláraszthatják az EU-t. Ez lesz a téma az idén tavasszal tervezett EU–Kína csúcstalálkozón is.
Trump elutasította a Bizottság javaslatát az iparcikkekre és az autókra kivetett vámok csökkentésére. Ezt még hétfő este utasította el, mint elégtelent. Ehelyett több cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására szólította fel az EU-t. »350 milliárd dollár hiányunk van az EU-val szemben« – mondta. Ez »könnyen és gyorsan« eltűnhet, ha az EU elegendő mennyiségben vásárol energiát az USA-tól. Eközben az EU elfogadta az első ellenvámok bevezetésének tervét. A Bizottság bemutatta a 10 és 25 százalék közötti vámok listáját a 22,1 milliárd euró értékű amerikai importra. Az érintett termékek közé tartozik a szójabab, a Harley-Davidson motorkerékpárok, a sminkek és a farmernadrágok. Az EU azonban úgy döntött, hogy nem veti ki a tervezett vámot az amerikai (bourbon) whiskey-re.”
Egy őrült vámszedő naplója, avagy Donald Trump az utolsó pillanatban behúzta a féket, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Az amerikai elnök ugyan 90 napra felfüggesztette a szerdán hatályba lépő importvámjait, céljának elérése azonban kétséges, a bizonytalanság okozta pánik pedig már kezd úrrá lenni a világgazdaság szereplőin.
[…] Donald Trump a szerda éjféltől a Föld [majdnem] összes országával szemben életbe lépő általános 10 százalékos importvám mellett a Kínával szembeni nyílt sisakos vámháborút kirobbantó 104 százalékos (nem elírás) importvámot vetett ki, miután a pekingi vezetés nem volt hajlandó csökkenteni az eddig hatályban lévő, az amerikai termékeket sújtó 34 százalékos vámterheket. Nap közben azután az amerikai elnök meggondolta magát, és 90 napra felfüggesztette a teljes csomagot, kivéve Kínával szemben, a távol-keleti nagyhatalom termékeit sújtó vámot ugyanis egészen 125 százalékig emelte. Utóbbi válaszul született arra, hogy a katasztrofális károkat ígérő gazdasági adok-kapokban Kína korábban 84 százalékos általános vámot vetett ki minden amerikai termékre.”
Tiltakozások Amerikaszerte
Az Egyesült Államok számos városában tüntetők tiltakoztak Trump ellen. A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap ezt írja:
„Az amerikaiaknak sikerült mozgósítani magukat és megmutatták az USA másik arcát. Mi európaiak már aggódtunk, hogy hova tűntek az amerikai demokraták. De egy tüntetés, még egy nagy sem jelent valóban tavaszt. Mit jelent félmillió embert utcára vinni egy olyan országban, ahol hivatalosan 340 millió ember él? Amerikában most maraton kezdődik, de a felkelések megbuknak, és – ahogy azt Lengyelországban már megéltük – idővel elhalványul a lelkesedés és a dinamizmus is.”
A Salzburger Nachrichten című keresztény-liberális konzervatív napilap a Trump első hivatali ideje kezdetén, 2017-ben lezajlott tiltakozásokkal hasonlítja össze a mostani tüntetéseket:
„Míg akkoriban az emberek az utcára vonultak, különösen a liberális fellegvárakban, például New Yorkban vagy Washingtonban, ezúttal a tüntetők decentralizált hálózatba kapcsolódnak. A tüntetők sok kis városban, mint például Bozemanban, Montana szövetségi államban vagy Frankfortban (Kentucky) vonulnak az utcára, hogy tiltakozzanak. De ezek a tiltakozások változtathatnak-e valamit politikailag? De legalább azt mutatják, hogy a bénultság véget ért.”
Zelenszkij irányt vált
A hongkongi Ming Pao című, a kínai kormányhoz közel álló napilap Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatát kommentálja. A jelentések szerint Ukrajna ugyanis kínai katonákat tartóztatott le a fronton, akik állítólag Oroszországért harcoltak:
„Zelenszkij most ebből próbál nagy ügyet csinálni. Nem titok, hogy kínai állampolgárok harcolnak Ukrajnában, mind az orosz fegyveres erőkben, mind az ukrán oldalon. Ezzel a túlzó hírrel az ukrán elnök a Nyugat figyelmét akarja országára irányítani. Mivel a kínai harcosok mind önkéntesek, értelmetlen felvenni emiatt a kapcsolatot a kínai kormánnyal.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja az ukrán elnök Kínával való kapcsolatos irányváltását kommentálja:
„Bár Zelenszkij kerüli Peking közvetlen bírálatát, most már elhatárolódik Kínától. Ennek oka a frontvonal jelenlegi helyzete, ahol Ukrajna komoly nyomás alatt áll. A fegyverszüneti tárgyalások megtorpanása miatt az USA további támogatása nélkülözhetetlen. Kína másrészt nagy projektekre keres szerződéseket az ukrán infrastruktúra újjáépítésében, azonban a pekingi vezetésnek változtatnia kell külpolitikai stratégiáján, ha az Ukrajnával fenntartott kapcsolatok megrekednek a kínai katonák letartóztatása miatt.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
