A szabadkai Műszaki Szakfőiskola Tantestülete hétfőn szavazott arról,  hogy folytassák-e az oktatási folyamatot vagy sem. A Tantestület többsége amellett szavazott, hogy az oktatás folytatódjon, ám a blokádot tartó diákok azt állítják, hogy erről az ülésen jelen lévő parlament képviselője őket nem tájékoztatta, ahogyan a tanárok sem konzultáltak velük a kérdés kapcsán. Ennek okán fizikai blokádot hirdettek volna már tegnap, ám este – már az iskola munkaideje után kiderült, hogy az intézmény bejárati ajtaján kicserélték a zárat, vagyis a diákok már nem tudnak akkor bemenni, amikor csak szeretnének. Eddig ugyanis a vezetőség biztosított nekik kulcsot, hogy a transzparenseket akkor készítsék, amikor nekik megfelel, s akkor vigyék és hozzák, amikor szükséges. Az iskolának ugyanis nincs portaszolgálata immár kilenc éve.

Miután nem sikerült fizikai blokádot hirdetni, a Műszaki Szakfőiskola blokádot tartó hallgatói kedden délután fél ötre tüntetést hirdettek az épület elé, hozzájuk csatlakoztak egyébként a középiskolás hallgatók is, akik épp tüntető sétán vettek részt a városban.

A tüntetésen a Műszaki Szakfőiskola hallgatóitól elhangzott, hogy szeretnék, hogy – az egyébként jelenlévő igazgató, dr. Fürstner Igor átadná nekik az épület kulcsait. Miután az igazgató ezt nem tette meg, az egyetemisták rögtönzött nyilvános plénumot tartottak, amin egyébként részt vettek a Közgazdasági Kar és az Óvó- és Edzőképző Kar hallgatói is, valamint a Műszaki Szakfőiskola mintegy húsz hallgatója (összesen több mint hatszáznyolcvan van) és kézfelnyújtással megszavazták az intézmény 24 órán át tartó fizikai blokádját. Kijelentették, a blokád mindaddig tart, míg meg nem kapják az épület kulcsait.

Mit mond az igazgató? 

Dr. Fürstner Igor, a Műszaki Szakfőiskola igazgatója a Szabad Magyar Szónak adott interjújában elmondta hogy a főiskolán az első félévet befejezték, volt vizsgaidőszak is. Az első szavazás idején december végén a hallgatók nem szavazták meg a blokádot.

„Január vége felé újra felmerült az a kérdés, hogy erről meg kellene kérdezni a hallgatókat. Azt ki kell hangsúlyozzam, hogy a plénum nem egy törvényes kategória. Arról, hogy oktatás lesz vagy nem lesz, arról a Tantestület dönt, nem a minisztérium, nem is más. A második titkos szavazáson, kevesebb mint 300 hallgató vett részt és hatvan százalék úgy szavazott, hogy blokádba szeretne lépni. Akkor mi úgy gondoltuk, hogy ez egy olyan pillanat, hogy nekünk is mint intézménynek a hallgatók véleményét meg kell hallgatni és azt mondtuk, nyitottak vagyunk és támogattuk őket. Megbeszéltük, hogy ne blokkolják a jogi osztályt, de oktatás nem volt. Az oktatók sem léptek sztrájkba, magyarázta Fürstner.

Dr. Fürstner Igor igazgató

Az intézményben február 1-je óta nincs tanítás. Fürstner szerint március 15-e volt a töréspont, ami után elkezdtek jönni a levelek.

„Nevezhetjük nyomásgyakorlásnak, vagy épp akkor úgy döntöttek, hogy lépni kell. Hozott a kormány egy döntést, és a rendeletet megváltoztatta, ami alapján mi finanszírozva vagyunk, mert úgy gondolták, hogy az oktatók nem végzik a munkát, ezért nem jár nekik pénz sem. Az oktatók számára 25 százalékos bért fizettek, márciustól pedig 12.5 százalékos fizetést kaptak. Itt most már nem is az a lényeg, hogy én mit gondolok valamiről, hanem vannak kollégák, akiknek egzisztenciális problémáik vannak”, ismertette a helyzetet az igazgató.

Elmondta, hogy kaptak egy végzést egy rendkívüli tanfelügyelői ellenőrzésről és kértek bizonyos dokumentációt, amit ők elküldtek. Leírták, hogy dolgoztak a feltételeknek megfelelően.

„Ezt követően jött egy végzés, és itt fontos kiemelni, hogy a főiskolák nem az egyetemekhez tartoznak, mi csak oktatással foglalkozhatunk és az pedig nem valósul meg, vagyis tulajdonképpen illegálisan működünk. Nyolcnapos határidőt kaptunk, hogy erről nyilatkozzunk. Mindenkit összehívtam és titkos szavazáson, ahol a 38-ból 28-an voltunk jelen, 23-an arra szavaztak, hogy legyen oktatás.

Fürstner elmondta, hogy kedden, az első tanítási napon az ő óráján 30-an voltak, de egész nap több mint száz hallgató fordult meg az órákon.

Zárcsere – a feszültségforrás

A zárcserére az igazgató szerint azért került sor, mert hétfőn este munkaidő után, bújkálva akartak volna bejönni a hallgatók az épületbe és én nem tudta garantálni a továbbiakban az épület és senki biztonságát.

Február közepén átadták a diákoknak a kulcsot, hogy használhassák, amikor tüntetésekre mennek, így ne kelljen minden transzparenst magukkal vinniük, ez volt a megegyezésük, és megkapták a riasztó kódját is.

Megkezdődik a blokád

Kifejtette, hogy a tanítás újraindításáról szóló döntés után az iskola vezetése biztonsági okokból úgy határozott, hogy kicserélik a bejárati ajtó zárját, de ez az intézmény mindig is nyitott volt minden diákja számára.

„Időnként bejöttek hétvégén, de rendesen viselkedtek, nem történt semmi. Azonban a tegnapi megbeszélés után megkérdezték tőlünk, tudjuk-e, mi fog most történni, és nem akarták elárulni, pedig nagyon korrekt kommunikációnk volt. Hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy valaki betör az iskolába, biztonsági okokból kicseréltük a zárat,” mondta Fürstner.

„Sajnálom, hogy az intézményt 24 órára blokkolták, és felszólítoma diákokat — tekintettel arra, hogy a blokádot körülbelül 40 hallgató szavazta meg, ami az iskola 680 hallgatójának mindössze mintegy 7 százaléka —, hogy üljünk le mielőbb, és egyezzünk meg, szervezzünk egy szavazást, ahol minden hallgató elmondhatja a véleményét arról, hogy támogatja-e a blokádot vagy sem,” hangsúlyozta az igazgató, majd hozzátette: „Tiszteletben kell tartanunk a hallgatók és az itt dolgozók többségi akaratát is,” mondta és  felszólította az összes diákot, hogy nyilvánítsák ki véleményüket, hozzátéve, hogy jelenleg ez a leghelyesebb megoldás.

_____________________________________________________________

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!