Annal ellenére, hogy a minimálbér összegéről a Szociális-gazdasági Tanácsnak (SES) kellene döntenie, Szerbia elnöke ismét megelőzte az intézményeket, és bejelentette, hogy 2026-ra a minimálbér 550 euró lesz. A szakszervezetek ezt megalázásnak tartják, a munkaadók pedig a legsérülékenyebb cégeket sújtó csapásként értékelik – írja a Danas napilap.
A minimálbér 2025-ben 13,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A munkaóra minimális díja 271 dinárról 308 dinárra nőtt, ami azt jelenti, hogy a havi minimálbér 49.280 dinár (160 ledolgozott órával) és 56.672 dinár (184 órával) között mozog.
Aleksandar Vučić szerb elnök azonban már májusban bejelentette, hogy a minimálbér emelkedni fog a következő év január 1-jéig. Közölte, hogy a jelenlegi 53.500 dináros (457 eurós) összeg 2026. január 1-jére 550 euróra nő, amit a jövedelmek adómentes részének több mint 15 százalékos növelésével kívánnak biztosítani.
Vučić hozzátette, hogy a 2026-ra előirányzott, 64.400 dináros minimálbér olyan ajánlat, amely „meghaladja minden szerbiai szakszervezet elvárását”.
Ez nem az első alkalom, hogy az államfő túllépi hatáskörét, és előre közöl számokat, amelyek megállapítása a Szociális-gazdasági Tanács feladata, amelyben a szakszervezetek, a munkaadók és a szerb kormány vesznek részt – írja a Danas.
Ugyanakkor az sem szokatlan, hogy az állam ilyen módon próbálja megemelni a minimálbért, tekintve, hogy 2025. január 1-jétől a jövedelem adómentes része ugyanannyival – 13,7 százalékkal – nőtt, mint a minimál órabér. Ez nominálisan 3.423 dinárt jelent, így az adómentes jövedelemrész 25.000 dinárról 28.423 dinárra emelkedett.
Mit mondanak a szakszervezetek?
Ranka Savić, a Szerbiai Szabad és Független Szakszervezetek Szövetségének (ASNS) elnöke a Danas-nak elmondta: mindenkinek a saját hatáskörében kellene maradnia.
„Amikor először hallottam ezt a nyilatkozatot, az első gondolatom az volt, hogy rendkívüli parlamenti választásokra van szükség. Végre mindenkinek azt kellene tennie, ami a dolga: a szakszervezeteknek a törvény alapján kellene megállapítaniuk a reprezentativitásukat, az elnöknek az alkotmány szerint kellene cselekednie, a munkaügyi miniszternek pedig a dolgozók javára kellene végeznie a munkáját, és nem hagynia, hogy az államfő vegye át a funkcióit” – hangsúlyozta.
A minimálbér kérdésében Savić szerint az államfő folyamatosan „megalázza a szakszervezeteket”.
„Most is teljesen megalázott minket, hiszen hónapokkal előre elmondta, mekkora lesz a minimálbér. Ezzel megalázta a Szociális-gazdasági Tanácsot is, amely jogosult tárgyalni a minimálbér összegéről” – nyilatkozta.
Savić szerint Vučić kijelentése propaganda:
„Hajlamos az ilyesmire – hónapokkal a tárgyalások előtt ilyen bejelentéseket tesz. Ez csupán propaganda.”
További problémának tartja, hogy minden euróban van kifejezve.
„Mondják meg, ez mennyi dinárban! Az euró áll, de minden más az égbe szökik – az alapvető élelmiszerek ára, az adók, a villany… Minden drágul. Nem fogunk elájulni az emeléstől, mert a fizetésünket rezsire, hiteltörlesztésre, a bankok profitjára, a költségvetés feltöltésére költjük, miközben a zsebünk egyre üresebb” – mondja Savić.
Az adómentes rész növelésének ötletéről elmondta, hogy a szakszervezetek ezt biztosan támogatják.
„Támogatjuk, hogy csökkenjen az állami bevétel, ha az emberek zsebébe több jut. De erről a munkaadókkal is egyeztetni kell, és kérdés, ők hogyan fogadják majd ezt, mert ez nemcsak a minimálbér, hanem a fizetések emelését is jelenti” – zárta Savić.
És a munkaadók?
Nebojsa Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint azok számára, akik amúgy is jóval a minimálbér felett fizetnek, ez pozitív hatással lehet. Viszont azoknak, akik már most is nehezen fizetik ki a minimálbért, ez nem jelent semmi jót.
„Akik a minimálbérnél többet fizetnek, azok örülhetnek, mert kevesebb adót fizetnek majd. De azok, akik már most is nehezen fizetik ki a minimálbért, még nagyobb problémába kerülnek. Számukra a bérköltségek jelentősen nőnek” – figyelmeztetett.
Atanacković szerint ez ellenkező hatást válthat ki, akár csődbe is juttathat egyes vállalkozásokat.
„Könnyű belátni, hogy ez bekövetkezhet, ha nem lehet egyensúlyt tartani a bevételek és kiadások között. Ha olyan piaci helyzetben vannak, hogy nem tudják növelni a bevételeiket, és az árakat sem emelhetik, miközben nőnek a bérköltségeik” – magyarázta.
Azt is hangsúlyozta, hogy az állam sok pénzt különít el, de ezek gyakran olyanokhoz kerülnek, akiknek nem is lenne rá szükségük, mert már most is magas fizetéseket adnak.
Hozzátette, hogy a minimálbér növelésével más bérek is emelkednek:
„Ha a minimálbér 10 százalékkal nő, akkor a hozzá közeli fizetések is ugyanannyival emelkednek” – mondta.
Mindezek ellenére Atanacković szerint az állam nem hajthatja ezt végre a törvényes eljárás nélkül.
„A szabály az, hogy a minimálbért szeptember 15-ig a SES határozza meg. Ha nincs konszenzus, a kormány dönt egyedül. Az elmúlt években ez gyakran előfordult, de erre az évre született megállapodás” – közölte.
Elmagyarázta, hogy a szabály szerint a minimálbér annyival nőhet, amennyivel a GDP és az infláció emelkedik.
„Az idei előrejelzés szerint ez kevesebb mint nyolc százalék volt, ehhez képest a minimálbér 13,7 százalékkal nőtt – ami jóval több. Körülbelül 100.000 alkalmazott kap minimálbért, de az ehhez közeli bérek is emelkednek, hogy megmaradjon a különbség. Ez pedig növeli az inflációt, ezért kerülni kellene az ilyen nagyarányú emeléseket, mert így több pénz kerül forgalomba, mint amennyi szükséges a gazdasági egyensúly fenntartásához” – zárta gondolatait Atanacković.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
