Mendel-díjat vett át Karikó Katalin milánói látogatása során – tájékoztatta a Szegedert a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága.
A közel százötven kitüntetéssel, köztük Nobel-díjjal elismert mRNS-kutató, az SZTE professzora Kisújszállás, Pécs, Szeged, Szolnok, Budapest és Bécs után Milánóban is dolgozott.
Karikó Európa-szerte közönségtalálkozókon és kongresszusokon tartott előadást 2025 első öt hónapjában. Májusban olaszországi munkalátogatásán adták át neki a European Society of Human Genetics Mendel-díjat, amely egy 15 centiméter magas, kromoszómát ábrázoló üvegszobor.
„Bízz abban, ami benned van. Ápold azt, amit ott találsz, különösen akkor, amikor senki más nem teszi. És állj készen arra, hogy elmagyarázd a kutatásodat, különösen akkor, ha a tudományt nehéz megérteni, és fennáll a veszélye annak, hogy félremagyarázzák” – idézték Karikó szavait a milánói konferencia honlapján.
Tavaly januárban, halálának 140. évfordulója alkalmából írt a HVG Mendelről, akit a modern örökléstan és genetika úttörőjének tartanak.
Gregor Johann Mendel 1822-ben született egy morvaországi parasztcsaládban, majd ágostonrendi szerzetesként Brünnben élt és tanított. Bár nem tudta megszerezni a tanári diplomát, bécsi egyetemi tanulmányai során elmélyült a matematikában és természettudományokban. Hobbiból végzett kísérletei során a borsó öröklődését vizsgálta, és felismerte az öröklődés alapvető törvényeit, amelyek ma Mendel-szabályokként ismertek.
Felfedezéseit kortársai nem értették meg, így csalódottan felhagyott a kutatással. 1868-ban kolostori apát lett, majd 1884-ben, elismerés nélkül hunyt el. Tudományos munkásságát csak halála után, a 20. század elején fedezték fel újra, mára a modern genetika meghatározó alakjaként tekintünk rá.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
