Egy New York-i laboratóriumban, ahol a levegőben szokatlan módon friss kenyér illata terjeng, forradalmi munka zajlik: kutatók olyan élesztőgombákat hoznak létre, amelyek teljesen mesterséges DNS-sel működnek. Az áttörést Jef Boeke vezette nemzetközi kutatócsoport érte el, amely négy kontinens 11 laboratóriumának együttműködésében dolgozik azon, hogy a természetes genetikai kódot nulláról, számítógépes tervezéssel és laboratóriumi építéssel újraalkossa – számolt a kutatásról a BBC.
A kísérleti alany, az élesztőgomba viszonylag egyszerű, de összetett genetikai rendszert képvisel, így ideális terepe a DNS újraírásának. A projekt célja nem csupán a meglévő DNS-szakaszok módosítása, hanem azok teljes áttervezése és új funkciók beépítése. Boeke szerint a mesterséges genom „egy teljesen új élőlény” megalkotását is lehetővé teszi, aminek későbbi alkalmazásai a gyógyszergyártástól kezdve a bioüzemanyagok előállításán át a környezetvédelmi célokig terjedhetnek. A Harvardon például vakcinaként működő, ártalmatlanná tett szalmonellatörzseket fejlesztenek.
A technológia azonban nem áll meg a mikrobák szintjén: a Phys.org tudományos lap szerint a hosszú távú cél az emberi DNS újraírása, igaz, egyelőre nem emberek „összeállítása”, hanem sejtterápiás és szervpótlási célból. A kutatók ugyan hangsúlyozzák, hogy nem a „tervezett gyermekek” irányába haladnak, de a lehetőség elméleti szinten megnyílik: ha valaha képesek leszünk egy teljes emberi genomot megírni, az elvileg magában foglalhatja utódaink tulajdonságainak meghatározását is.
Ez azonban már etikai és filozófiai dilemmákat is felvet. Laurie Zoloth bioetikus a Phys.org-nak úgy fogalmazott: az élőlények laboratóriumi létrehozása „nemcsak tudományos, hanem erkölcsi és teológiai kihívás is”, különösen akkor, ha az új szervezetek olyan tulajdonságokat hordoznak, amelyeket ma még nem is értünk. A technológia elterjedésével a legégetőbb kérdések közé fog tartozni az, hogy ki dönt arról, milyen tulajdonságok kívánatosak? Kinek van joga a genetikai kód írásához? És mi történik, ha az új életformák kiszabadulnak a laboratórium falai közül?
A jelenlegi állás szerint a tudomány még távol van attól, hogy emberek genetikai „összeállítása” valósággá váljon, de a technológiai alapok gyorsan épülnek. A kutatók már most egyharmadát elkészítették az élesztő mesterséges genomjának, és a teljes szintetikus DNS megalkotását az év végére tervezik. Ez azonban csak az első lépés: az igazi kihívás a mesterséges DNS funkcionális összeállítása és biztonságos alkalmazása lesz – és közben az emberiségnek is választ kell adnia arra, hogy meddig szabad elmennünk, ha kezünkbe kerül az élet betűinek ceruzája.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
