Nem várható, hogy az Európai Unió képviselői felszólítják a szerb hatóságokat a rendkívüli parlamenti választások kiírására, összegezte a Danas több szakértő megszólalását a témában.
A megszólaltatott elemzők szerint az EU továbbra is a stabilitás és az elvhűség között egyensúlyozik, s amíg az ellenzék töredezett marad, egyértelmű európai vízió nélkül, nehéz elvárni, hogy Brüsszel nyíltan követelje Vučić távozását és új választások kiírását, hiszen az EU végül mindig a stabilitást választja az átláthatatlan káosszal szemben.
A szakértők arra is figyelmeztetnek: nem elég arra várni, hogy Vučić előtt bezáruljanak az EU-s ajtók, éppen ellenkezőleg: az első lépést Szerbián belül kell megtenni, az ellenzék megállapodásával, illetve az egyetemisták és polgárok mobilizálásával egy egyértelmű, európai alternatíva fókuszba helyezésével.
„A rendkívüli választások követelése egyszerűen nem olyan kérdés, amely bármely európai intézmény hatáskörébe tartozna és nem kell arra számítani, hogy érkezik egy ilyen felszólítás Brüsszelből” – jelentette ki Sofija Popović, az EWB újságírója, aki szerint jóval nagyobb eséllyel lehetne arra számítani az uniótól, hogy nyomást gyakorol a szerb rezsimre a választási feltételek módosítása érdekében.
„Hiszem, hogy az unió követelni fogja, hogy a hatóságok teljesítsék mindazt, amit évek óta ígérgetnek, mindenekelőtt a jog uralma és a politikai követelmények szempontjából. Noha még mindig hiányzik a szerbiai történések éles hangú elítélése, vagy valamilyen konkrét akció Brüsszel részéről, Marta Kos biztos legutóbbi nyilatkozata arra utal, hogy nagy figyelemmel követik, mi történik Szerbiában, s hogy megítélésük szerint a rendőrség egyes akcióit az alapvető jogok megsértésének tartják. Ez arra utal, hogy az EU nem tekinti normálisnak a rendőri túlkapásokat” – mondta Sofija Popović.
Az újságíró szerint fontos Marta Kos nyilatkozata, hiszen ezzel üzent a kormánynak is, hogy azon állításait, miszerint a polgárok erőszakoskodnak a rendőrökkel, nem hiszik el Brüsszelben. „A szervezett támadássorozat Marta Kos ellen bizonyítja, hogy a hivatalos Belgrádot idegessé teszi az, hogy manipulációi sikertelennek bizonyultak az unióban” – tette hozzá.
Sofija Popović kiemelte: függetlenül attól, hogy nagyon gyakran elmaradnak a megfelelő, nyilvános megnyilatkozások a szerbiai válsággal kapcsolatban, zárt ajtók mögött minden bizonnyal sok szó esik róla. „Erre utal a tény is, hogy nem haladnak a csatlakozási tárgyalások Szerbiával” – tette hozzá.
„Marta Kos üzenete és a tüntetőkkel szembeni erőszakot követően az Európai Bizottság reakciója azt mutatja: Brüsszel nem viszonyul megértéssel a szerbiai demokrácia megroggyanásához. A valóság azonban összetettebb, mint néhány közösségi poszt. Az EU továbbra is a stabilitás és az elvszerűség között egyensúlyoz, s amíg az ellenzék töredezett, európai jövőkép nélküli, nehezen számíthatunk arra, hogy Brüsszel nyíltan síkra száll Vučić távozása érdekében” – mondta a Danasnak nyilatkozva Naim Leo Besiri, az Európai Ügyek Intézete igazgatója.
Besiri szerint az európai tisztségviselők elvárják, hogy a rezsimnek legyen reális és hiteles alternatívája. „A jelenlegi ellenzéket személyes ambíciók, ideológiai összeférhetetlenségek és az unióval szembeni zavaros politizálás jellemzi. Ez a honi nyilvánosságban sem bizalomkeltő, a külföldi partnereknél pedig még kevésbé az. Ezért lenne kulcsfontosságú, hogy az ellenzék egységes polgári frontba tömörüljön, amely egyértelműen állást foglal Szerbia európai jövőjével kapcsolatban és megmutatja, hogy felelős partner lehet a Brüsszellel folytatandó párbeszédben” – szögezte le Besiri, kiemelve: egy ilyen egységfront nélkül minden brüsszeli üzenet csak figyelmeztetés marad. „Ugyanakkor mindenkit biztosítok: ezek nélkül a figyelmeztetések nélkül Vučić alattvalói sokkal brutálisabban számolnának le azokkal, akikkel nem értenek egyet” – tette hozzá.
