A Hungarológiai Közlemények 2025. évi első száma több tanulmányt közöl, amelyek a technológia, a modern médiumok és az irodalom kapcsolódási pontjait vizsgálják. Kappanyos András Világok harca: tudományfikció és az elbeszélés szabályai című írásában a tudományos-fantasztikus művek világépítési sajátosságait elemzi, különös tekintettel az időutazás narratív következményeire. Földes Györgyi tanulmánya, Neoavantgárd alkotónők és (képzeletbeli) számítógépeik a Magyar Műhely körében, az intermedialitás jegyében Molnár Vera és Molnár Katalin életművében vizsgálja a komputerelvű, algoritmikus műszervezés koncepcióját és megvalósulását. Ispánovics Csapó Julianna Telefonos történetek, motívumok a magyar irodalomban című dolgozata a Nyugat szerzőinek szövegein keresztül vizsgálja a 20. század eleji budapesti „telefonos kultúrát”. Deczki Sarolta írása, Közösségi irodalom. A Facebook hatása a magyar irodalomra, a közösségi média irodalomformáló szerepét mutatja be, kiemelve a gyors visszacsatolás, az új karriermintázatok és a mediális váltás jelentőségét. Horváth Futó Hargita Innovatív gyógymódok és orvostechnikai eszközök az irodalmi diskurzusban című tanulmányában Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül, Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló és Szeifert Natália Örökpanoráma című művein keresztül mutatja be a modern orvostechnika és gyógyászati eljárások irodalmi megjelenítését. Tóth Ágota Micéliumszálak által mozgatott marionettszínház. Ember-gépek Sepsi László Termőtestek című regényében című írása azt vizsgálja, hogyan jeleníti meg a regény szubverzív módon a humán és nonhumán szereplők egymásra hatását, s miként illeszkedik mindez a kortárs poszthumán és ökogótikus elméletek gondolatkörébe. A tanulmány rávilágít arra is, miként kérdőjeleződik meg az emberi perspektíva a regény hibrid, spekulatív világábrázolásában. Oláh Tamás „…Lehet-e Somborban filmet csinálni?” Bosnyák Ernő mozgóképeinek hatása a vajdasági magyar amatőr színjátszásra című tanulmányában a zombori filmvetítések és a helyi amatőr színjátszás összefonódását vizsgálja, amely a két világháború közötti időszak kulturális életének meghatározó jelensége volt. Lőrincz Julianna Az intertextualitás alakzatai. Vörösmarty Mihály és Jókai Mór Liszt Ferenchez című versének összehasonlító stíluselemzése című tanulmánya a funkcionális stilisztika módszerével vizsgálja a két szöveg kohéziós alakzatait, különös tekintettel az aposztroféra, az ellentétre, az ismétlésre és a fokozásra. Szabó Laki Boglárka Koreferenciális elemek a beszélt nyelvi élettörténetekben című írása a vajdasági magyar nők élettörténeti narratíváiban elemzi az E/1. személyű koreferenciát, összekapcsolva a szövegtopik, a szövegfókusz és a nézőpont vizsgálatával. Németh Miklós és Tóth Lúcia Egy vajdasági magyar énekesnő kiejtésének megítélése szülőföldjén című tanulmányában perceptuális dialektológiai módszerrel vizsgálja, hogyan ítélik meg kishegyesi beszélők Rúzsa Magdolna kiejtésében bekövetkezett változásokat, és miként kapcsolják ezeket a helyi identitás kérdéséhez.
A Hungarológiai Közleményeket Toldi Éva főszerkesztő jegyzi. A lap az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék lektorált tudományos folyóirata. Megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szerb Köztársaság Tudományügyi Minisztériuma támogatta. A szerbiai tudományos folyóiratlistán kiemelt nemzeti jelentőségű folyóiratként tartják nyilván. Jegyzik a nemzetközi Erih Plus listán is. Elektronikus változata a folyóirat honlapján https://hungarologiaikozlemenyek.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/index, valamint a nemzetközi CEEOL adatbázisban is olvasható: https://www.ceeol.com/search/journal-detail?id=1792.
Nagy György Virág
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
