A Hungarológiai Közlemények 2025. évi második száma a kisebbségi tapasztalat, az identitás és az irodalmi hagyomány különféle értelmezéseit állítja középpontba. Thomka Beáta Kockázatot vállaló, értékközvetítő folyóirat-szerkesztők című tanulmánya a hetvenes és kilencvenes évek közötti Kelet-Európában a kultúrák közötti közvetítés irodalom- és sajtótörténeti kérdéseit tárgyalja, a Tiszatáj, a Jelenkor és Mozgó Világ orientációjának bemutatásával. Virág Zoltán Értéktulajdonítás és áthagyományozás című írása Ilia Mihály szerteágazó közvetítői és mentoráló tevékenységét mutatja be, különösen a Bosnyák Istvánnal folytatott, több évtizeden átívelő levelezés tükrében. Mikola Gyöngyi Nikola Milošević Sesztov-esszéje az Új Symposionban című tanulmányában az 1965-ben közölt esszé jelentőségét elemzi, rávilágítva arra, miként illeszkedett a folyóirat korai jugoszlávcentrikus orientációjába, és miért lehetett fontos a szerkesztők számára Sesztov munkássága. Földes Györgyi Szürrealizmus és magyar zsidó alkímia című tanulmányában Leonora Carrington The Stone Door című regényének alkímiai, kabbalista és mitikus szimbólumrendszerét elemzi, különös tekintettel annak magyar és zsidó vonatkozásaira. Mudriczki Judit A holokauszt kertészi poétikájának idegensége. Gondolatok a Sorstalanság két angol fordításának megítéléséről című írása a fordítások befogadástörténeti sajátosságait vizsgálja, és arra mutat rá, miként tükröződnek bennük a célnyelvi és forrásnyelvi elvárások különbségei. Paschall Margareta Veza Canetti élete és munkássága című tanulmányában a két világháború közötti osztrák írónő elfeledett, majd újrafelfedezett életművét mutatja be, amelyben az új tárgyiasság esztétikája és a női társadalomkritikai hang szólal meg. Rudaš Jutka Sorsesemény és élettapasztalat Edith Bruck regényeiben című tanulmányában azt mutatja be, miként válik a holokauszt traumája a magyar–zsidó származású, olaszul író Edith Bruck élettörténetében és műveiben sorseseménnyé.
A nyelvváltás tapasztalata új nézőpontot ad számára, amelyből távolságtartóbb módon képes bemutatni a történelmi múltat és az identitás alakulását. Papp Ágnes Klára Az öregség mint minoritástapasztalat a Kádár-kor magyar irodalmában című írása Szabó Magda és Déry Tibor műveiben az öregséget kiszolgáltatott állapotként ábrázoló szövegeket vizsgálja, bemutatva, miként jelenik meg a társadalmi-politikai, történelmi és emlékezetbeli összefüggések értelmezése a korszak prózájában. Medve Zoltán „Beteg vagyok. Semmi kétség”. A betegség jelenségeiről a kortárs magyar és horvát irodalomban című tanulmánya a betegségirodalom és betegségtematizáló irodalom jellegzetességeivel foglalkozik, rámutatva arra, hogy míg a magyar szövegekben az egyéni tapasztalat dominál, a horvát példákban a társadalmi kontextus hangsúlyosabb. Tapodi Zsuzsa Ábel-reminiszcenciák című tanulmányában azt vizsgálja, miként reflektál a kortárs erdélyi irodalom Tamási Áron Ábel-trilógiájára Tamás Kincső és Zsidó Ferenc regényeiben. A vidéki élettel és romantikus székelyképpel szemben táplált kritikus attitűd, a közös motívumok és a nyelvi sajátosságok miatt elkerülhetetlen az Ábel-trilógia hipertextusaiként történő értelmezésük. Utasi Anikó Gyerekek és gyermekkor a jugoszláviai magyar népmesékben című írása a gyermekhősök és a szülő-gyermek viszony ábrázolását elemzi Penavin Olga gyűjtései alapján, összevetve más magyar és nemzetközi mesekincsekkel.
A Hungarológiai Közleményeket Toldi Éva főszerkesztő jegyzi. A lap megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szerb Köztársaság Tudományügyi Minisztériuma támogatta. A szerbiai tudományos folyóiratlistán kiemelt nemzeti jelentőségű folyóiratként tartják nyilván. Jegyzik a nemzetközi Erih Plus listán is. Elektronikus változata a folyóirat honlapján https://hungarologiaikozlemenyek.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/index, valamint a nemzetközi CEEOL adatbázisban is olvasható: https://www.ceeol.com/search/journal-detail?id=1792
Nagy György Virág
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
