Tizenöt éve, 2010. október 7-én gyilkolták meg a 16 éves Milica Barašint Szabadkán, ám a tettest azóta sem sikerült azonosítani. A lány aznap este kilenc óra körül indult haza barátnőjétől, nem sejtve, hogy ezek lesznek élete utolsó percei – emlékeztet a Blic.

„Már régen nincsenek új fejlemények” – mondta az édesanyja, Svetlana Simendić, aki öt éven át rendszeresen felkereste a rendőrséget, hogy érdeklődjön a nyomozás állásáról, ám eredménytelenül.

Ötszáz méterre a házuktól ölték meg

„Minden elcsendesedett, mintha a tragédia meg sem történt volna. Tizenöt éve próbálok begyógyítani egy soha nem gyógyuló sebet” – mondja megtörten az anya.

Milicát brutálisan, mindössze ötszáz méterre a házuktól, a Zorka városrészben, a vasúti sínek mellett ölték meg. A nyomozás szerint a gyilkosságot egy henteskéssel követték el, a lány nyakát elvágták. A bűntény a mai napig minden szabadkait megráz.

A tragédia helyszínén, a sínek mellett álló emléktábla ma is emlékeztet a város egyik legszörnyűbb bűncselekményére.

„Már csak a mentőket és a rendőröket láttam”

A lány este, sötétedés után indult haza barátnőjétől, fejhallgatóval a fülében. Anyja a ház udvarán várta.

„Már kezdtem aggódni, sötétedett, de Milica helyett a mentő- és a rendőrautó állt meg a ház előtt. Kérdeztem, jól van-e a lányom, de hosszú csend után csak annyit mondtak: sajnáljuk, a gyermeke meghalt” – idézte fel Svetlana.

A helyszínen nagy erőkkel nyomozott a rendőrség. A hivatalos jelentés szerint Milicát éles szerszámmal, feltehetően henteskéssel ölték meg. A testet a sínek mellett találták meg, életjeleket már nem mutatott.

A vizsgálat során DNS-nyomokat is rögzítettek a lány körme alól, ám ezek nem egyeztek meg a rendőrségi adatbázisban szereplő egyetlen mintával sem. A szemtanúk egy kapucnis férfit láttak a helyszín közelében, aki követte a lányt.

„Már nem hiszek abban, hogy valaha kiderül az igazság”

„Minden ugyanolyan, mint azon a napon, amikor elveszítettem a lányomat. Nem tudom elképzelni, ki és miért tette ezt. A rendőrségtől semmilyen hírt nem kapok, és már alig hiszem, hogy valaha is kiderül, ki ölte meg Milicát” – mondja az édesanya, aki lánya halála óta orvosi kezelés alatt áll.

A család azóta széthullott: a nagymama visszaköltözött Zomborba, a nagyapa néhány évvel később, bánatában meghalt.

Milica a Szabadkai Vegyipari-Technológiai Középiskola második osztályába járt. A boncolás szerint a gyilkos hátulról támadt rá, és henteskéssel vágta el a nyakát.

Indíték továbbra sincs

„Sosem ismertük a tettest, Milica sem. Talán épp ez a legfélelmetesebb – hogy az utcán bármelyik ismeretlen ember lehetett volna az” – mondja Svetlana, aki ma is retteg, amikor idegen férfi közeledik hozzá.

„A város népe nem felejtett. Akik nap mint nap elmennek az emléktábla mellett, ma is megállnak egy pillanatra” – teszi hozzá.

„Egyetlen kívánságom maradt”

„Csak azt szeretném megérni, hogy kiderüljön, ki ölte meg a gyermekemet, és miért. Indíték nincs, de a gyilkos tettére tudatosan készült. Ez fáj a legjobban” – mondja az anya.

Milica barátai, akik ma már felnőttek, nemrég összefogtak, hogy újjáépítsék Svetlana házának tetőjét, amelyet a szél megrongált. „Nem akartak pénzt elfogadni, csak azt mondták: Milicáért tesszük.”

Tizenöt évvel a gyilkosság után a Milica Barašin-ügy továbbra sem zárult le. A bűncselekmény nem évül el, de a család már csak a csodában bízik.

„Ez az egyetlen vágyam – hogy még életemben megtudjam, ki tette. Sokat szenvedtem, megérdemlem, hogy végre kimondják az igazságot” – mondta Svetlana Simendić, hozzátéve: „Az ember a szívével él, nem mások eszével.”


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!