1955 októberében gördült le a kragujevaci Zastava gyártósoráról az első Fityó (Fića) – a Fiat 600 volt az első autó Jugoszláviában, amit licenc alapján, a Fiat 600-as modell után gyártottak. A 600-as autó 633 köbcentis motorral rendelkezett. 1962-ben kezdték el gyártani az erősebb motorral működő Zastava 750-es autót, a jugoszláv Fiatot, amely hosszú évekig a legelterjedtebb autó volt a Balkánon.

A második világháború után az új államban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban (JSZSZK) gyors iparosodás kezdődött, de a lakosság vásárlóereje még mindig alacsony volt. Ennek ellenére az állam vezetése autókat akart gyártani, de a gazdaságos működéshez a becslések szerint legalább 10 ezer autót kellett volna értékesíteni évente. Mivel ez lehetetlen vállalkozásnak tűnt, a terv meghiúsulni látszott.

Ebben az időben a katonai vezetés a kragujevaci VTZ vállalattól azt kérte, hogy szerezze meg a Willys-Overland jeepek gyártásához szükséges licencet – ezek lettek az első járművek, amelyeket a Zastavában szereltek össze 1953-ban. Ez követően a Zastava vezetőségének a kérésére – a Trieszt-válság miatt kialakult feszültség ellenére – az állam vezetése úgy döntött: ha már Trieszt nem lehet Jugoszláviáé, megpróbálja megszerezni az olaszoktól a Fityót.

A Fiattal folytatott tárgyalásokat Branko Nikolić mérnök vezette, és négy hónap után nagy titokban meg is született a megállapodás: 1954-ben megkezdődött először a Fiat AP-55, azaz a Campagnola néven elhíresült katonai terepjármű összeszerelése, majd a Fiat 1400 BJ és a Fiat 1100 B személygépkocsiké is. 1955. október 18-án a kragujevaci Zastavában elkészült az első Zastava, akkor még 600-asként: ez még csupán 23 lóerős volt, az 1985-ben legyártott utolsó 750-es már 27 lóerős, és a mai napig látható a Zastava Múzeumban.

Az autó gazdaságos volt, ezért az átlagemberek is meg tudták venni, de a rendőrség, a posták, az egészségházak is Fityókat használtak. Az érdeklődés iránta akkor sem csökkent, amikor jobb autók is megjelentek a piacon.

Az 1960-as évek végén a Zastava leszállította az első 6000 autót Lengyelországnak, majd következett Belgium, az NDK, Franciaország és Nagy-Britannia. 1961-ben a Zastava elkezdte gyártani a Fiat-modell alapján a Zastava 1300-ast is, amely a nép körében a jugoszláv Mercedes lett, de csak 1979 novemberéig gyártották. 1971 októberében készült el az első középkategóriás Zastava 101-es, amiből 1991-ig kb. egymillió készült el.

A Fiat 1970-ban állt le a 750-es modell gyártásával, de Kragujevacon 1985-ig készültek ezek a Fityók. Világszerte 4.921.626 Fityót gyártottak le, ebből a Fiat gyárban 2.695.197-et, a Zastavában 923.487-et, a spanyol Seatban 814.926-ot, az argentin Sevelben 304.016-ot, a német Fiat Neckarban 172.000-et és a chilei Fiatban 12.000-et.

A Totalcar.hu szöveges ítélete így szól erről az autóról: „Amikor először pillantottam meg élőben, mindössze a formája fogott meg. Sokan úgy hiszik, hogy a Zastava 750 hűen követi a Fiat500, vagy a kis Polski által kitaposott -fenékrisszálós, csavarelhullajtós, darabokra esős vonalat. Nos nagyot tévednek, mert a 750-es ízig vérig autó, mégpedig a javából. A Fiat 600 alapjaira épülő kis ´Zacskó´ nemhogy szét nem esik, de kalapáccsal is igen nehéz lenne szétverni, s 250-300 kilométeres túrákat is minden gond nélkül abszolvál, otthonfelejtett szerszámkészlettel is. A futóművében (és motorikusan) már a 850-es Fiattal rokonságot mutató kisautó olyan büszkén feszül az útra, mintha legalábbis Lada -vagy nemistudom mi- volna, s az újabb Zastavák, Yugók szégyenlősen fordulnak el ha meglátják édesanyjuk: Jugoszlávia- egyetlen valamirevaló gépkocsiját, melyet hazájában előszeretettel használnak a mai napig is.”

A Fiattal való együttműködés azért volt roppant fontos, mert ez az ipar volt a háború utáni Jugoszlávia iparosodásának a legfontosabb szektora, de autót nem tudtak gyártani az országban. Az autóipar fejlődésével párhuzamosan természetesen a gyártáshoz szükséges ágazatok, például az alkatrészgyártás is fejlődésnek indult. A Zastava gyárban az ország szétesése előtt 56 ezer ember dolgozott.

A Fityó egy olyan korszak szimbóluma lett, amikor sokan meg tudták engedni maguknak azt, hogy autót vegyenek, mert az állam úgy kalkulált, hogy ez egy áltagember számára se legyen elérhetetlen luxus.

–––––––––––––––––––––––––––––––

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!