Szerbiában a levegőszennyezettség a „hideg időszakban” jelentősen meghaladja az európai normákat, és az ország gyakran az európai ranglisták élén szerepel a legszennyezettebb országok között, míg Belgrád gyakran a világ legszennyezettebb városai közé tartozik. Ezzel együtt Szerbia a légszennyezéshez köthető halálesetek számát tekintve is az élen áll Európában.
Sajnos a közelgő fűtési szezonban sem utal semmilyen jel arra, hogy Szerbia „fellélegezhetne”.
A Nemzeti Ökológiai Szövetség (NEA) szakértője, Dejan Lekić a Danasnak elmondta, hogy idén télen, akárcsak az előző években, jelentősen meg fog nőni egyes szennyező anyagok koncentrációja – elsősorban a 2,5 és 10 mikrométer átmérőjű szálló poré (PM2.5 és PM10), valamint a nitrogén-oxidoké. Lekić kifejtette, hogy ezen szennyező anyagok magas koncentrációjához nagyban hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok (szén, fa stb.) égetése.
Vannak olyan jogszabályban rögzített korlátok, amelyek alapján már év közben is megállapítható, ha egyes településeken túllépik a törvényben meghatározott határértékeket.
– Ilyen például a PM10 koncentrációja, amelynél az éves átlagos határértéken kívül napi limitet is meghatároz a törvény (50 µg/m³), és évente legfeljebb 35 napon enged meg túllépést – magyarázta Lekić.
Elmondta, hogy ezek alapján már most, 2025 októberének végén megállapítható: számos szerbiai városban és községben a megengedettnél több nap volt, amikor túllépték a napi határértéket a PM10 esetében.
A legrosszabb helyzetben lévő települések:
Prokuplje (113 nap), Zaječar (103), Belgrád – Stari Grad (100), Popovac (98), Leskovac (95), Valjevo (89), Šabac (86), Belgrád – Novi Beograd (84), Kruševac (80), Novi Pazar (79) és még sok más város.
A 4,5 millió szerbiai lakosból, akikre kiterjed az állami automatikus levegőminőség-figyelő rendszer, 69 százalék már ma is olyan levegőt lélegez, amelyet a törvény szerint a „második kategóriába” sorolnak, azaz „szennyezett levegő, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja meghaladja a határértékeket és/vagy a célértékeket egy vagy több komponens esetében” – fogalmazott Lekić.
Figyelmeztetett, hogy ez a szám az év végéig tovább fog nőni, mivel új mérőállomások kerülnek üzembe, és ezzel további települések is a szennyezett levegőjűek közé fognak tartozni.
– Külön aggasztó, hogy a tíz legszennyezettebb helyszín közül négyben (Prokuplje, Zaječar, Leskovac, Kruševac) eddig egyáltalán nem mértek PM10-koncentrációt – tette hozzá Lekić.
Végzetes hatás az emberek egészségére
Arra a kérdésre, mit mutatnak ezek az adatok az emberek egészségét érintő kockázatokról, Lekić így válaszolt:
– Az ilyen mértékű szennyezés hatása az emberi egészségre enyhén szólva is végzetes. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egyik legfrissebb jelentése („Harm to human health from air pollution in Europe: burden of disease status, 2024”) szerint évente több mint 13.000 korai haláleset köthető Szerbiában a megnövekedett légszennyezési koncentrációkhoz – hangsúlyozta.
Elmondása szerint a helyzet javításához rendszerszintű fellépésre van szükség. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia 2030-ig szóló levegővédelmi programot fogadott el akciótervvel együtt, amelynek egyes elemei megvalósultak, mások viszont teljesen kikerültek a fókuszból.
– A legfontosabb hiányosság, hogy nem mérhetők a konkrét intézkedések eredményei. Össze kellene vetni az intézkedések adatait a nemzeti levegőminőségi monitoring eredményeivel, hogy lássuk, hol történt javulás, és hogy ez valóban az intézkedéseknek köszönhető-e – mondta.
Hozzátette: változtatni kell a közjavakhoz és a közérdekhez való hozzáálláson is.
– Ha nem tudunk közös nevezőre jutni abban, hogy a levegőt minden polgár ugyanúgy lélegzi, és hogy minden társadalom legfőbb érdeke az emberek egészségének védelme, akkor nehéz lesz bármiben is megegyeznünk – zárta gondolatait Lekić.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
