Arról, hogy Jugoszláviában még a saját otthonunk négy fala között sem volt szabad rosszat mondani Titóról, Ženi Lebl története tanúskodik, aki a Goli otokra került, miután viccet mesélt Josip Broz Titóról – írja az index.hr.

Akkoriban Titót istenként ünnepelték, dalokat énekeltek róla, és az egyik legismertebb, a „Druže Tito, ljubičice bela” („Tito elvtárs, fehér ibolya”) című dal miatt a fiatal újságírónő, Ženi Lebl két és fél év börtönt kapott a Goli otokon, ahová mindössze 22 évesen került.

A belgrádi zsidó származású újságíróról, aki túlélte a náci koncentrációs tábort és a Goli otokot is, ritkán írtak a médiában. Az egyik cikket 2013-ban a Politika közölte, amely lapnál Ženi dolgozott egészen addig, amíg le nem tartóztatták a Tito-viccek miatt, amelyeket egy reggel az irodában mesélt el.

Egyik kollégája egyszer elmondott neki egy viccet, amely szerint Jugoszlávia megnyerte a nemzetközi virágkiállítást, mert volt egy 100 kilós fehér ibolyája – utalva a dalra: „Druže Tito, ljubičice bela, tebe voli omladina cela” („Tito elvtárs, fehér ibolya, téged szeret az egész ifjúság”). Mivel Ženi ezt a viccet továbbmesélte a szerkesztőségben, két állambiztonsági ügynök (UDBA) megjelent, mondván, hogy Tito ellen beszélt, és nem jelentette a „nép ellenségét”, akitől hallotta a viccet.

„Elvitték az UDBA Glavnjača nevű börtönébe, majd a Ramski rit, a Zabela, a Grgur és a Goli otok táborokba. Öt börtönt járt meg 1949 áprilisa és 1951 októbere között. Arra kényszerítették, hogy megbánja tettét és beismerje bűnösségét. Később kizárták az Újságírók Szövetségéből” – áll a Politika 2013 júliusában megjelent cikkében.

Amikor Jugoszlávia összeomlott, Ženi Lebl megjelentette „Ljubičica bela” (Fehér ibolya) című könyvét, amely Izraelben bestsellerré vált. Ebben megrázó részletességgel írta le a börtönéveit, különösen a Goli otok-i tapasztalatait, sokan addig azt sem tudták, hogy ott női rabok is voltak.

„Csak a szomjazók tudják igazán értékelni a vizet. Tengervíz vett körül minket, mégis őrjítő szomjúság gyötört. Megtanultuk, milyen nehéz kiszakítani egy követ a természetes közegéből. Akkor értettük meg, hogy a kőnek is van lüktető ere, és hogy pontosan tudni kell, hol lehet megrepeszteni. Évszázadok óta ott lévő sziklák alapjait törtük ki, megváltoztattuk a természetet. A fiatal lányok megöregedtek, kihullottak a fogaik, és megbetegedtek, amikor megtudták, hogy gyermekeik, anyjuk és férjeik elhagyták őket, mert „a nép ellenségeinek” bélyegezték őket” – vallotta Ženi Lebl.

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!