Minőségi tenyészhal-anyák beszerzését támogatja a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium. Annál is nagyobb szükség van erre, ugyanis a legfrissebb adatok szerint a szerbiai piacon található halak háromnegyede külföldről érkezik. Most a ponty és pisztráng esetében támogat a minisztérium. A tenyésztők szerint azonban ez valódi javulást nem hoz majd.
A minőségi tenyészhal-anyák beszerzésére irányuló beruházásokra azok a mezőgazdasági gazdaságok jogosultak, amelyek legalább 100, legfeljebb 400 ponty-anyával, illetve 100–5.000 pisztráng-anyával rendelkeznek. A támogatás mértéke ponty esetében 2.000 dinár anyánként, pisztráng esetében pedig 1.500 dinár anyánként.
A Szerbiai Gazdasági Kamara Halászati Csoportosulásának elnöke és a Kapitány-réti halgazdaság igazgatója, Krum Anastasov a Biznis.rs-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a támogatások azokra a tenyésztő szervezetekre vonatkoznak, amelyek azt az alapanyagot állítják elő, amelyből a halgazdaságok étkezési halat termelnek, ugyanakkor ez a pénzügyi támogatási forma számukra konkrét javulást nem hoz.
„A támogatások darabszám alapján járnak a tenyészhal-anyák után, és ezt a segítséget az alap tenyésztő szervezetek, azaz néhány olyan ívatótelep kapja meg, amelyek halfogással foglalkoznak. Ha egy pisztrángos halgazdaság 200 anyával rendelkezik, és a támogatás összege 2.000 dinár, az összesen 400.000 dinárt jelent” – magyarázza a tervezett támogatások számítását.
Ahhoz, hogy a halászat Szerbiában fennmaradjon, elmondása szerint más, reális alapokon nyugvó támogatási rendszerre van szükség.
„A mi javaslatunk az, hogy a megtermelt és értékesített hal kilogrammonkénti minimális támogatása nagyjából az áfa összegével egyezzen meg, ami nagykereskedelmi ár esetén 40–50 dinárt jelentene. Három évvel ezelőtt 10 dinár volt kilogrammonként az eladott hal után járó támogatás, ami nagyon kevés volt, de azóta egyetlen pályázati felhívás sem jelent meg, így már három éve nincs semmilyen támogatásunk” – emeli ki Anastasov, hozzátéve, hogy ez a helyzet a termelés és a halastavakkal borított területek csökkenéséhez vezet.
„A halászat helyzete egyre rosszabb. A szerbiai halastavak területe 12.000 hektárról mintegy 7.000 hektárra csökkent, talán még annyira sem. A termelés évi 7.000 tonnáról 3.900 tonnára esett vissza. Szükségleteink mintegy 75 százalékát importból fedezzük, a fennmaradó részt pedig hazai termelésből. Amellett, hogy olyan halfajokat is importálunk, amelyek nem honosak Szerbiában, hatalmas mennyiségű pisztrángot és pontyot is behozunk” – hangsúlyozza Anastasov.
Mint mondja, az ilyen mértékű import oka a csökkent hazai termelés, valamint az, hogy a környező országokból származó versenytársak exportösztönzést kapnak, és jelentős támogatásokban részesülnek mind nemzeti, mind európai uniós alapokból.
„Európának óriási szüksége van halra, évente 1,9 millió tonnát importál. A körülöttünk lévő versenytársak – Horvátország, Magyarország, Románia és Bulgária – nemzeti és európai alapokból is támogatást kapnak. Így például hektáronként 600 eurót biztosítanak a kárókatonák, vidrák és hasonlók elleni védekezésre, ami 1.000 hektár esetén 600.000 eurót jelentenek” – mondja Anastasov.
Rámutat arra is, hogy Szerbiában sok elhanyagolt terület van, amely halastóként hasznosítható lenne.
„Vajdaságban 180.000 hektár terület lehetne pontyos halastó, mi pedig 6.500 hektárra estünk vissza. Ahelyett, hogy növelnénk, csökkentjük a kapacitásokat. Sok hal kerül értékesítésre a szürkezónában, feketén, amiből az államnak semmilyen haszna nincs, bennünket pedig ez kifejezetten visszafog” – zárja gondolatait a Szerbiai Gazdasági Kamara Halászati Csoportosulásának elnöke és a Kapitány-réti halgazdaság igazgatója, Krum Anastasov.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
