December 8-a óta tart a „Svoj na svome” („Mindenki a sajátján”) elnevezésű akció, amelynek keretében a hatóságok olyasmire tesznek kísérletet, ami eddig senkinek sem sikerült – lezárni a legalizációs folyamatot Szerbiában. A polgárok jelentkeznek, az ügyvédek segítenek, a társasházkezelők azonban többnyire elzárkóznak. Nemanja Rodić ügyvéd az Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta: magában a bejelentési folyamatban számos tisztázatlanság és technikai hiányosság van. Arra is kitért, szükségesek-e a házastársi nyilatkozatok a bejelentéshez, illetve mi az eljárás legfőbb előnye.
Nemanja Rodić hangsúlyozta, hogy az eddigi 180 000 bejelentés valójában még a szükséges bejelentések 10 százalékát sem éri el.
„Egyes becslések szerint 4,5 millió illegális objektum van, és ha mindenki átlagosan két objektumot jelent be, csaknem kétmillió bejelentésre számíthatunk. Ha ezt a 180 000-et a kétmillióhoz viszonyítjuk, nyilvánvaló, hogy ez még a várható bejelentések 10 százaléka sem” – mondta Rodić.
Hozzátette, hogy ugyanakkor sok a bizonytalanság, mind a rendszer működését, mind pedig azt illetően, hogy ki, mit és milyen módon köteles bejelenteni. Jól példázza a technikai fennakadásokat, hogy ha valaki gazdasági épületet jelent be, a rendszer azt egyházi objektumként olvassa be.
„Meg is jegyezték tréfásan, hogy nehogy a végén kolostor legyen az udvarban” – mondta Rodić. Ezen kívül más hibák is felbukkannak az bejelentés során, például az a pont, amikor rá kell kattintani arra, hogy van-e házastárs, illetve hogy az illető házas-e. Ha valaki az ‘igen’-t választja, a rendszer egy ponton elvárja a házastárs nyilatkozatának benyújtását, holott ez nem feltétlenül szükséges. Ha az adott ingatlanrészt ajándékozás vagy öröklés útján szerezte meg valaki, nincs szükség a házastárs nyilatkozatára.
„Az emberek tömegesen mennek közjegyzőhöz, és olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyekre nincs is szükség. Elég lenne, ha a dokumentációt átnézné egy hozzáértő személy, és megállapítaná, hogy ez a nyilatkozat nem kell” – magyarázta Rodić.
Szerinte talán a legnagyobb hiányosság az, hogy a rendszerben a természetes személy, a jogi személy és a hivatásos társasházkezelő mellett nem szerepel külön opcióként az ügyvéd vagy a meghatalmazott.
„Végső soron a társasházkezelő, valamint a természetes és jogi személyek többsége is ügyvédhez fordul. Amikor az ügyvéd nyújtja be a kérelmet, ezt csak a ‘természetes személy’ gombon keresztül teheti meg, meghatalmazás csatolásával. Vagy a ‘jogi személy’ opciót kellene választania, ahol – véleményem szerint – ez sokszor nem is működik, hanem újra a postára és az önkormányzati ügyfélszolgálatra kell menni, ami további torlódást okoz. Technikai szempontból egy ‘ügyvéd’ vagy bármilyen ‘meghatalmazott’ gomb nagyon sokat segítene” – emelte ki Rodić.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberekben még élnek a korábbi legalizációs eljárások rossz tapasztalatai.
„Bárki, aki tanácsadásra jön, azzal kezdi, hogy már rendelkezik a szükséges dokumentációval, vagyis, hogy korábban már beadta a kérelmet, elkészíttette a geodéziai felméréseket és építészeti terveket, mindezt rendben kifizette, benyújtotta az önkormányzathoz, majd az eljárás egy ponton megakadt. A mostani legalizációs eljárásnak az előnye, hogy – a korábbiakkal ellentétben – ha az objektum közös telken áll, nem lesz szükség a többi társtulajdonos kötelező hozzájárulására” – tette hozzá.
A társasházkezelők viszont kerülik a felelősségvállalást az adatokért.
Ők ugyan szerepelnek az alkalmazásban választható opcióként, de nem lelkesek a bejelentések megtételéért és a folyamat átvállalásáért. Ljubiša Banovački hivatásos társasházkezelő az RTS-nek elmondta, hogy igyekeznek kimaradni ebből.
„Van egy vitatott nyilatkozat az alkalmazásban, amelyben teljes büntetőjogi és anyagi felelősségünk tudatában kellene kijelentenünk, hogy minden benyújtott adatért felelősséget vállalunk – legyen szó tervekről vagy más dokumentumokról. Ezt a felelősséget mi, hivatásos társasházkezelők egyszerűen nem tudjuk felvállalni” – mondta Banovački.
Mi a helyzet az illegálisan ráépített épületekkel?
Ljubiša Banovački rámutatott, hogy az eljárás során több logikátlansággal találkoztak.
„Konkrétan van egy épület, amely egy szinttel van bejegyezve, azon hat lakással. Ezt követően ráépítés történt, amely jelenleg illegálisnak számít: további négy szintet építettek hozzá, és a ráépítés idején három beruházó volt. Maga az épület terve is problémás: például a csatornázás nem függőleges, hanem részben vízszintes, és a földszinti lakások mennyezete alatt halad. Ha ezt az épületet így legalizálják, akkor minden hiányosságával együtt válik legálissá” – mondta Banovački.
Nemanja Rodić elmagyarázta, hogy ebben az esetben egy régi épületről van szó, amelynek valószínűleg volt építési és használatbavételi engedélye, de egy ponton – feltehetően a lakók beleegyezésével – további szinteket építettek rá, amelyek soha nem kaptak használatbavételi engedélyt.
„Ahhoz, hogy egy objektum használatbavételi engedélyt kapjon, szakértői tanulmányon kell átesnie, amely megállapítja a stabilitását, az elektromos és vízvezeték-hálózat biztonságát. Ezért, amikor csak a tulajdonjogot jegyzik be az épület egy különálló részére – például egy lakásra –, az egész épület részeként terhelésként feltüntetik, hogy a tulajdonos felel az objektum stabilitásáért” – tette hozzá.
Rámutatott arra, hogy ez alkotmányossági kérdéseket is felvet: vajon az állam bejegyezheti-e a tulajdonjogot úgy, hogy közben azt mondja a tulajdonosnak, ő garantálja az épület stabilitását.
„De a jelenlegi törvény ezt írja elő. A következő időszakban lehetőség lesz arra, hogy különböző eljárások révén töröljék a tulajdoni lapról azt a megjegyzést, miszerint az objektum feltételesen nem biztonságos. Ez nem jelenti azt, hogy valóban annak is minősítik, de a tulajdonjog mindenképpen bejegyzésre kerül” – zárta Rodić.
Technikai hibák vannak a rendszerben (Fotó: Pixabay)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
