Szerbia egy lépésre van a másodlagos szankcióktól a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) miatt, ami komoly problémát jelent a szerb gazdaság és az állam számára, jelentette ki Zorana Mihajlović volt energiaügyi miniszter, írja a Tanjug.
Elmondta, hogy az Oroszországból érkező üzenetek nem baráti jellegűek, hanem politikai nyomásgyakorlásnak tekinthetők.
„A tegnapi megszólalást Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről én nem értelmeztem barátinak, függetlenül attól, hogy baráti kifejezéseket használt – baráti kormány, baráti állam… Úgy gondolom, ez egy baráti hangvételű fenyegető üzenet volt” – mondta Mihajlović.
Szavai szerint az orosz elnök és más orosz tisztségviselők a NIS-ről szóló államközi megállapodás betartására hivatkoznak, miközben – hangsúlyozta – Oroszország nem teljesítette a szerződés kulcsfontosságú kötelezettségeit.
„Ha valaki aláásta ezt a megállapodást, az Oroszország. Mi lesz azokkal a kötelezettségekkel, amelyek őket terhelték a szerződés alapján? Mi mindvégig maximálisan korrektek voltunk, érdekünk, hogy a NIS működjön, és hogy jó kapcsolataink legyenek Oroszországgal, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen módon tovább engedhetjük magunkat zsarolni akár a gázon, akár a NIS-en keresztül” – mondta.
Mihajlović emlékeztetett arra, hogy a megállapodás egyik kötelezettsége az volt, hogy mindkét finomító működjön, ezzel szemben az újvidéki finomítót alig húsz napra vagy egy hónapra a NIS adásvételi szerződésének aláírása után bezárták.
„Szerbia egyetlen finomítóra számíthatott csak” – mondta a szerb kormány egykori alelnöke.
Kiemelte, hogy az újvidéki finomító bezárásával Szerbia elveszítette annak lehetőségét, hogy a legjobb minőségű hazai kőolajat feldolgozza, amelyet korábban kizárólag transzformátorolajok gyártására használtak, és amely nagyobb hozzáadott értéket képviselt.
„Az oroszok ezt az olajat az újvidéki finomító helyett, amelyet bezártak, a pancsovai finomítóba irányították, és közönséges üzemanyag-derivátumokat állítottak elő belőle” – mondta Mihajlović.
Szavai szerint a megállapodás egyéb kötelezettségeit sem teljesítették, többek között a foglalkoztatás megőrzését és a „Déli Áramlat” projekt megvalósítását.
„A privatizációt követő években több mint 10 000 ember veszítette el fokozatosan a munkáját, a Déli Áramlat pedig soha nem épült meg, ehelyett Szerbia saját maga építette meg a Balkáni Áramlatot, hogy egyáltalán legyen honnan gázt kapnunk” – mondta.
Hangsúlyozta azt is, hogy történt illegális kőolaj-kitermelés, a szerbiai lelőhelyek jogellenes kihasználása, valamint „még számtalan más dolog”.
Mihajlović szerint a szerbiai kőolaj-kitermelés rendkívül jövedelmező volt az oroszok számára az alacsonyabb költségek, az alacsonyabb bányajáradék és a magas világpiaci árak miatt.
„Nagyon sok mindent realizált az orosz állam a NIS-ben fennálló partnersége révén” – tette hozzá.
Vitatta azokat az állításokat is, miszerint Oroszország hárommilliárd eurót fektetett volna be a NIS-be, hangsúlyozva, hogy legnagyobb beruházásuk a Pancsovai Finomító korszerűsítése és az ahhoz kapcsolódó környezetvédelmi projektek voltak, mintegy 900 millió euró értékben, míg minden más – mint mondta – csupán a benzinkutak átalakítása volt, ami nem tekinthető beruházásnak.
A volt energiaügyi miniszter azt is kijelentette, hogy a NIS tulajdonjogának piaci értéken történő átvétele legitim lenne, és nem sértené a nemzetközi normákat.
„Ha Szerbia méltányos kártalanítás mellett venné át a tulajdonjogot, az nem lenne vitatható államosítás, ellenkező esetben viszont választottbírósági eljárással néznénk szembe” – mondta.
Mihajlović végül arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország számára nem a pénz a döntő, hanem a politikai befolyás.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
