Az ártatlanság vélelme, vagyis az az elv, hogy mindenki ártatlan, amíg a bíróság bűnösségét be nem bizonyítja, a hazai büntetőjog alapja.
Az Igazságügyi Minisztérium által javasolt, a bűncselekményből származó vagyon elkobzásáról szóló törvény módosításai azonban egy olyan újdonságot vezetnének be, amely a jogászok szerint alááshatja ezt az elvet. Emiatt több szakmai kifogás is felmerült a javasolt módosítás ellen.
A vagyonelkobzás intézménye az elmúlt évtizedekben nagyon hatékony mechanizmusnak bizonyult a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Ez a módszer nemcsak a bűnözői csoportok tagjainak szankcionálását jelentette az elkövetett bűncselekményekért, hanem az ezekből a bűncselekményekből származó anyagi előnyök elkobzását is – írja az Insider.
Szerbiában a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzásáról szóló törvényt először 2008-ban fogadták el, majd azt követően többször módosították.
A jelenlegi törvény szerint létezik egy lista azokról a bűncselekményekről, amelyek esetében megindítható a vagyonelkobzási eljárás, és ez többnyire a szervezett bűnözéssel és más súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos bűncselekményekről szól. Azokat a vagyonokat, amelyekről nem lehet bizonyítani, hogy legális úton szerezték, külön eljárásban kobozzák el. A bírósági eljárás idejére ideiglenesen elkobozhatják, hogy a vádlott számára megnehezítsék az elidegenítését. A vagyon véglegesen elkobozható, de csak azután, hogy valakit jogerősen elítéltek.
A bűncselekményből származó vagyon elkobzásáról szóló törvény módosítástervezetében a minisztérium most egy új cikkelyt illesztene be, amely kimondja, hogy a vagyon véglegesen elkobozható akkor is, ha nincs jogerős ítélet. Ennek értelmében a vádlott halála, vagy betegség, vagy szökés miatti le nem folytatható eljárás esetén is véglegesen elkobozható a vagyon. Ehhez pedig az szükséges, hogy „a bíróság meggyőződjön arról, hogy a megindított eljárás elítéléshez vezethet”.
Más szóval, aki meghal vagy megbetegszik, és ez az elévülési idő lejártát okozza, úgy viseli a következményeket, mintha bűnös lenne, annak ellenére, hogy nem született jogerős ítélet.
Miodrag Majić, a belgrádi fellebbviteli bíróság bírája és a Bírósági Kutatóközpont tagja számára ez a megoldás teljes mértékben elfogadhatatlan.
„Ez a többi szabályozásunk szerint nem megengedett. Az egyetlen alapja annak, hogy valakit bűnösnek tekintsünk, az, hogy van egy jogerős ítélet, amelyben ezt állítják. Az ártatlanság vélelme a jogerős ítéletig érvényes, és ezzel a döntéssel az ártatlanság vélelme megszűnik, ami valójában semmissé teszi az eljárási jog alapvető eljárását. Nagyon remélem, hogy ezt a tervezetet visszavonják az eljárásból” – mutat rá Majić.
A törvény ilyen változása a legközvetlenebbül ütközik számos más jogi és alkotmányos rendelkezéssel is. Ezért Snežana Bjelogrlić, az Igazságügyi Főtanács tagja és a Szerbiai Bírák Szövetségének elnöke is úgy véli, hogy a javasolt megoldás nagyon problematikus.
„Gyakorlatilag bevezetik annak lehetőségét, hogy valakinek a vagyonát jogalap nélkül is elkobozzák. Lehetséges, hogy megalapozott társadalmi indokok állnak fenn egy ilyen döntés meghozatalához, de ehhez komoly társadalmi párbeszédet kell szervezni”, mutat rá Bjelogrlić.
A bűnözés elleni küzdelem hatékony mechanizmusa mellett a bűncselekményből származó vagyon elkobzásának intézménye jelentős bevételt is hoz az államnak. Ahogy a Forbes Serbia beszámolt róla, csak 2024-ben mintegy 368 millió dinár értékű ingatlant koboztak el jogerős bírósági ítéletek alapján. A törvény 2009-es hatálybalépése óta a tavalyi évig 4,14 milliárd dinár értékű ingatlant koboztak el véglegesen.
Az ártatlanság vélelme a jogerős ítéletig érvényes (Fotó: webp)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
