A Vizsgálóbizottság tagjai a Vezérkarról szóló lex specialis kapcsán számos alkotmányellenességre hívták fel a figyelmet, különösen hangsúlyozva a visszaható hatályra vonatkozó rendelkezést, amely szerint „a Vezérkarnak soha nem is volt kulturális örökségi státusza”, így senki sem vonható felelősségre a védelem megszüntetéséért. A bizottság rámutatott, hogy ez teret nyit azok amnesztiájára, akik bűncselekményeket követtek el a védelem megszüntetése és dokumentumok meghamisítása során. adta hírül az N1.
„Az eljárás romlott; a törvény a Kormányban született – ebben ne kételkedjünk –, majd a képviselőknek (a Szerb Haladó Pártnak, Milenko Jovanović vezetésével) adták át, hogy elhomályosítsák a lényeget: a törvénnyel amnesztizáló hatást kívánnak elérni azokkal a miniszterekkel szemben, akik ellen ezzel a projekttel kapcsolatban eljárás folyik vagy folyhatna. Hogy ezt ne ők terjesszék elő, a képviselők teszik meg Milenko Jovanović vezetésével” – mondta Tanasije Marinković, a Belgrádi Jogi Kar professzora.
„A jogalkotó a hatalmi ágak megosztásának megsértésével semmissé nyilvánította a 2005-ös döntést, amellyel a Vezérkar kulturális örökséggé vált. Visszaható hatályú törvényt hoztunk, amely kimondja, hogy a Vezérkarnak soha nem is volt kulturális örökségi státusza, és ezzel megpróbálja kizárni a hamisítás miatt megvádoltak büntetőjogi felelősségét” – hangsúlyozta.
Marinković számos alkotmányellenességre és jogsértésre mutatott rá a Vezérkarról szóló lex specialisszal kapcsolatban. Kiemelte, hogy az úgynevezett lex specialis lényegében nem törvény, hanem közigazgatási aktus, amivel jogállamiság szempontjából sérti az Alkotmányt és a hatalmi ágak megosztásának elvét.
„A kulturális örökség meghatározása nem a szakmailag illetékesek kezében van, hanem a hozzá nem értő képviselők döntenek róla, megsértve az Alkotmányt, az intézményi önállóságot és a hatalmi ágak szétválasztását” – mondta, hozzátéve, hogy sérültek az Alkotmány környezetvédelemre vonatkozó rendelkezései, valamint a kulturális örökséggel kapcsolatos eljárások is, ugyanis ezt a nagyszabású projektet egy hidrogeológiailag rendkívül jelentős lejtőn próbálják megvalósítani.
Tanasije Marinković kijelentette, hogy a Vizsgálóbizottság kezdeményezést nyújt be az Alkotmánybírósághoz a lex specialis alkotmányosságának vizsgálatára.
Vida Petrović Škero, az Alkotmánybíróság volt elnöke a Vezérkarról szóló lex specialis autentikus értelmezésének vitatott rendelkezéseiről beszélt.
„A törvény autentikus értelmezése a jogalkotó részéről ritka, különösen akkor, ha egy képviselőcsoportról és rövid időszakról van szó. A Szerb Haladó Párt képviselői egy nem létező norma ‘értelmes’ értelmezését kérik ebben a törvényben, szintén sürgősségi eljárásban. A lex specialisben nem volt olyan norma, amelyre a parlament autentikus értelmezést adhatott volna. Ezt a törvény módosítására és kiegészítésére irányuló javaslatnak kellett volna tekinteni. A jogalkotó alkotmányellenesen semmissé tette a 2005-ös döntést, azzal a céllal, hogy új normát alkosson anélkül, hogy elindítaná annak alkotmányossági vizsgálatát. Ezt autentikus értelmezéssel érték el, amely ellen nem lehet alkotmányossági eljárást indítani” – hangsúlyozta az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Petrović Škero szerint a lex specialis és annak autentikus értelmezése „azonos szándékkal” született, mint a Újvidék–Szabadka vasútvonal építését szabályozó kereskedelmi szerződés, illetve az EXPO-ra vonatkozó lex specialis. Mint mondta, ezzel „bevezették a visszaható hatályt és a korrupció lehetőségét”.
Jasmina Paunović volt ügyész szerint a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK) már jóval a lex specialis elfogadása előtt megkezdte az eljárást a Vezérkar-ügy vádlottjainak büntetőjogi felelőssége kapcsán, ezért a lex specialist két szempontból lehet vizsgálni.
„Az egyik, hogy relativizálják a hatályos jogot, és rugalmasan kezeljék e terület Jared Kushnernek történő átengedését; a másik pedig az, hogy felmentsenek mindenkit, aki a vádiratban szerepel. Ezért maga a ‘lex specialis’ elnevezés sem megfelelő, hiszen közigazgatási aktusról van szó, nem törvényről, ráadásul nem általános, hanem egyedi érdekre vonatkozik – így inkább nevezhetnénk ‘lex individualisnak’” – mondta.
„Mindannyiunk kötelessége az objektum eredeti állapotának helyreállítása, nem pedig annak kijelentése, hogy soha nem is volt kulturális örökség” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a lex specialis 9. cikke semmisnek nyilvánítja azt a döntést, amely a Vezérkart a Szerb Hadsereg és a Honvédelmi Minisztérium objektumává minősítette – a „semmissé” nyilvánítás pedig azt jelenti, hogy „soha nem is volt kulturális örökség”.
Paunović szerint a Vezérkar-ügy vádlottjainak cselekményei korrupciós elemeket tartalmazó bűncselekményeknek minősülnek, mivel „előnyt biztosítottak egy harmadik félnek, amely ebben az esetben eleve nem is létezhetne, hiszen kulturális örökségről van szó”.
„A vádiratban szereplők motivációja kizárólag az, hogy megvédjék azokat az érdekcsoportokat, amelyek a végrehajtó hatalomban találhatók. Ha a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség úgy döntött volna, hogy tovább megy, attól tartok, még néhány miniszter büntetőjogi felelőssége is felmerült volna, akik valamilyen módon részt vettek a kulturális emlék megfosztásában jogaitól” – mondta. Hozzátette, a lex specialist a tisztségviselők felmentése érdekében fogadták el, és attól tart, hogy a törvény célja nem csupán az eddig vádlottak, hanem minden olyan személy felmentése volt, aki később a vádiratban szerepelhetett volna.
Emlékeztetőül: a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vádat emelt Nikola Selaković miniszter, Goran Vasić, a Műemlékvédelmi Intézet megbízott igazgatója, Aleksandar Ivanović, a Városi Intézet megbízott igazgatója, valamint Slavica Jelača, a Kulturális Minisztérium megbízott államtitkára ellen.
A lex specialis szerint az épület soha nem is volt kulturális örökség (Fotó: 021.rs)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
