Az elmúlt 15 évben két és félszeresére nőtt a bruttó átlagkereset Szerbiában, ám ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy meghaladja az Európai Unió átlagának 40 százalékát – derül ki a német Aspen Intézet kutatásából, írja a Biznis.rs.
A Szerbiában a bérekre kivetett adók és járulékok levonása előtti átlagos fizetés az idei év októberi adatai szerint pontosan az uniós átlag 38 százalékát éri el – áll Branimir Jovanović, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) elemzésében, amely több európai statisztikai forrás számításain alapul.
Hasonló arányokat érnek el a nyugat-balkáni országok is, jóllehet mindegyikben jelentős növekedés figyelhető meg a bruttó bérek terén. Bosznia-Hercegovina és Montenegró az uniós átlag 36 százalékán áll, Észak-Macedónia 33 százalékon, Albánia 25 százalékon, míg Koszovó – amelyet külön piacként kezelnek – mindössze az EU átlagos bruttó bérének 21 százalékát éri el.
Jovanović szerint 15 év alatt Albániában megháromszorozódtak az átlagos bruttó bérek, Koszovóban és Észak-Macedóniában megduplázódtak, Bosznia-Hercegovinában 75 százalékkal, Montenegróban pedig 50 százalékkal emelkedtek.
A foglalkoztatottság terén elért előrelépést vizsgálva megállapítható, hogy 2010 és 2023 között minden gazdaságban mintegy 15 százalékponttal nőtt a foglalkoztatási ráta. A különbségek azonban továbbra is fennmaradnak: Albánia, Montenegró és Szerbia ma már közel van az uniós, mintegy 65 százalékos átlaghoz, míg Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia alacsonyabb szinten áll, körülbelül 55 százalékon.
A munkaerőpiaci aktivitás is javult, bár kisebb mértékben és nagyobb eltérésekkel. Albániában, Montenegróban és Szerbiában az aktivitási ráta jelenleg 72 és 76 százalék között mozog, ami közel van az uniós, 75 százalékos átlaghoz, és jelentős növekedést jelent a 2010 körüli, mintegy 60 százalékos szinthez képest. Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában az aktivitás alacsonyabb, 60 és 65 százalék között alakul.
„A nyugat-balkáni munkaerőpiacok az elmúlt két évtizedben mélyreható változásokon mentek keresztül. A munkanélküliség meredeken csökkent, miközben nőtt a munkaerőpiaci részvétel és a foglalkoztatottság, valamint a bérek is. Ennek ellenére továbbra is komoly kihívások maradtak fenn. A nők, a fiatalok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében a részvétel és a foglalkoztatottság jóval alacsonyabb, míg e csoportok munkanélküliségi rátája továbbra is lényegesen magasabb” – áll a tanulmányban.
A régió egészében a fiatalok és az alacsony végzettségűek munkanélkülisége megközelítőleg kétszer-háromszor magasabb az összesített rátánál, és a nők munkanélkülisége is meghaladja az átlagot. A foglalkoztatottság és az aktivitás közötti különbségek továbbra is jelentősek: a fiatalok és az alacsony végzettségűek esetében az arányok csupán az átlag egyharmadától feléig terjednek, míg a nők részvétele szintén számottevően elmarad.
Az országokon belüli különbségek rendkívül nagyok
Az egyik legnagyobb kihívást a munkaerőpiaci eredmények erős regionális eltérései jelentik. Montenegróban az északi régiókban a munkanélküliség meghaladja a 30 százalékot, míg a tengerparton öt százalék alá csökken. Albániában és Észak-Macedóniában a leggyengébb régiókban akár négyszer magasabb munkanélküliségi rátákat is mérnek, mint a legfejlettebb területeken. A másik három gazdaság kevésbé drámai különbségeket mutat, ám a leggyengébben teljesítő régióikban a munkanélküliség még így is több mint kétszerese a legfejlettebb térségekben mérteknek.
Ezzel szemben a vállalatok egyre gyakrabban panaszkodnak arra, hogy nem találnak munkaerőt. A Balkáni Barométer 2024-es felmérésében a munkaerőhiányt a térség vállalatai az első számú üzleti akadályként jelölték meg, megelőzve az informális gazdaságot és a politikai instabilitást.
A munkaerőhiány problémájának részletesebb vizsgálata során a régió álláshirdetési portáljainak elemzése azt mutatta, hogy a leggyakrabban keresett munkakörök az eladók és bolti dolgozók, a gépkocsivezetők, a terjesztők, a szakácsok és a takarítók.
Ezek az állások betölthetők lennének a régió meglévő munkaerő-tartalékaiból – az inaktív nők, a fiatalok és az alacsony végzettségűek köréből –, amennyiben a kereslet és a kínálat jobban illeszkedne egymáshoz, és javulnának a munkafeltételek, beleértve a béreket is. Ez inkább a munkaerő-kínálat és -kereslet közötti összehangolatlanságra utal, nem pedig valódi munkaerőhiányra – állapítja meg Jovanović.
E kihívások egyik válasza a külföldi munkaerő bevonása volt. Szerbia például 2022-ben több mint 52 ezer munkavállalási engedélyt adott ki, Montenegró pedig közel 30 ezret, miközben a beáramlás főként Törökországból, Bangladesből, Indiából, Nepálból és más országokból érkezett. Ezeket a folyamatokat elsősorban az üzleti szféra vezérelte, átfogó stratégia vagy szabályozás nélkül. Nem történt érdemi integráció, ugyanakkor számos jelentés számolt be visszaélésekről és diszkriminációról.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
