A Szerbiai Pedagógus Szakszervezetek Uniója kezdeményezést nyújtott be az Oktatási Minisztériumnak, amelyben azt javasolja, hogy a kifejezett tanárhiány körülményei között tegyék lehetővé a nyugdíjazott tanárok ideiglenes munkavállalását.
Pontosan két évvel ezelőtt az akkori oktatási miniszter, Slavica Đukić Dejanović találkozott a Belgrádi Egyetem azon karainak dékánjaival, amelyek leendő pedagógusokat képeznek. A találkozó azzal az ígérettel zárult, hogy az Oktatási Minisztérium egy hónapon belül adatokat közöl arról, hány szakképzetlen tanár dolgozik az iskolákban – emlékeztet a Danas.
Az elemzés mind a mai napig nem készült el, az új miniszter, Dejan Vuk Stanković pedig csak annyit állapított meg, hogy probléma van a szakképzett tanári állománnyal, és azt meg kell oldani. A matematika-, fizika-, informatika- és idegennyelv-tanárok hiányának listájához a biológiát is hozzátette, ugyanakkor eddig nem mutatott érdeklődést azok iránt a javaslatok iránt, amelyeket már 2023 tavaszán nyolc belgrádi kar dékánjai nyújtottak be az illetékeseknek.
„A Đuro Macut miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel tartott találkozón azt mondták, hogy egyeztetésre hívnak bennünket a tanárhiányról és általában az oktatásról, de erre mindeddig nem került sor” – mondta Voja Radovanović, a Belgrádi Fizikai Kar dékánja.
Időközben az egyik pedagógus-szakszervezet részéről az a javaslat érkezett, hogy a problémát nyugdíjasok bevonásával hidalják át, amit a Danas megszólalói lehetséges rövid távú megoldásként értékelnek.
„Meg tudom érteni a szakszervezetet és az iskolaigazgatókat, mert olyan helyzetben vannak, hogy ‘tüzet oltanak’, és ez ideiglenes megoldásként elfogadható. Az általunk javasolt hosszú távú megoldás kidolgozásához időre van szükség. De még mindig nem kaptunk választ az első kérdésre, amelyet a minisztériumnak feltettünk: hány tanár hiányzik Szerbiában, mely tantárgyakból, és mi lesz öt év múlva? Nyilvánvaló, hogy ez a minisztériumot nem érdekli” – állapítja meg Goran Roglić, a Belgrádi Vegyészmérnöki Kar dékánja.
Voja Radovanović egyetért abban, hogy a nyugdíjasok bevonása rövid távú megoldás lehet.
„Jobb lenne olyan feltételeket teremteni, hogy a fiatalok beiratkozzanak és elvégezzék a karainkat, majd iskolákba menjenek dolgozni, és friss erőkkel pótolják a tanárhiányt. Kérdéses, hogy hány nyugdíjas lenne hajlandó ilyen alacsony fizetésért tovább dolgozni az iskolában” – mutott rá Radovanović.
Ana Dimitrijević, a Belgrádi Gimnáziumok Fórumának elnöke viszont egyáltalán nem tartja jónak a szakszervezeti javaslatot.
„Ez elfedi a tanárhiány problémáját, vagyis azt a tényt, hogy a fiatalok ilyen körülmények között nem akarnak iskolában dolgozni, másrészt fenntart egy olyan rendszert, amelyben az új, fiatal embereket nem alkalmazzák határozatlan időre. Nem is beszélve arról, hogy a tantermi munkához energia és erő kell, valamint lépést kell tartani az új generációkkal. Az emberek nem véletlenül mennek nyugdíjba egy bizonyos életkorban, ez a korhatár ráadásul jelenleg is magas. Lehet, hogy az állam úgy gondolja, a nyugdíjasok engedelmesebb állampolgárok lennének a tantermekben, mint a fiatalabb generációk. Botrányos az is, hogy egyes szakszervezetek élén még mindig nyugdíjasok ülnek, vagy nemrég még ott ültek, holott ez törvényellenes” – hangsúlyozza Dimitrijević a Danasnak.
Lidija Radulović és Olja Jovanović, a Belgrádi Filozófiai Kar Tanárképző Központjának munkatársai rámutatnak, hogy a tanárhiány nem kizárólag a szerb oktatási rendszer sajátossága. Az OECD 2022/23-as tanévre vonatkozó jelentése szerint a vizsgált 21 országból kilenc számolt be több tantárgyat érintő tanárhiányról, további kilenc pedig egyes, speciális területeken küzd problémákkal.
A releváns nemzetközi szervezetek egyetértenek abban az előrejelzésben, hogy ha nem javulnak a munkakörülmények és a tanári pálya társadalmi megbecsülése, a tanárhiány egyre súlyosabb lesz.
A nyugdíjas pedagógusok visszahívása csak átmeneti megoldásként jöhet szóba (Fotó: pixabay)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
