„Inkább ülnék be Darko Lazić mellé egy Ferrariba, mint arra a kerékre” – ez volt az egyik első komment a közösségi oldalakon, miután Siniša Mali pénzügyminiszter Aleksandar Vučić elnök és Aleksandar Šapić főpolgármester társaságában bejelentette egy nagyméretű panorámakerék építését.
„A beruházás értéke mintegy 30 millió euró. A híd hossza körülbelül 350 méter. Ez tehát a vasúti híd helyett egy gyalogoshíd lesz. Középen akár két szinten is, ahol egy szép kilátópont és minden egyéb helyet kap” – mondta Siniša Mali, Vučić elnök pedig támogatta az elképzelést, hozzátéve, hogy a nagy világvárosokban, például Londonban és Párizsban is van panorámakerék.
Az ötlet azonban sokakban ellenérzést vált ki, ugyanis úgy vélekednek, hogy Belgrádból sokkal fontosabb dolgok hiányoznak ahhoz, hogy valódi világváros legyen, mint egy ilyen turisztikai attrakció.
„A panorámakerék drága, de lényegében az élet imitációjának olcsó képe. Egy újabb attrakció ‘a világmetropoliszok mintájára’” – mondta a Danasnak Danica Jovović Prodanović építész, a BINA programigazgatója.
Emlékeztetett arra, hogy Belgrád identitását egykor kivételes földrajzi helyzete határozta meg.
„Elfordítjuk a tekintetünket, mint a Belgrád a vízen projektnél, hogy ne lássuk, mi fáj. Most pedig az égbe emeljük a tekintetet. Amit viszont fentről nem látni, vagy nem is szabad látni, azok a széteső utcák, a működésképtelen közlekedés, az omladozó homlokzatok és az elhanyagolt, egyre kevesebb zöldfelület. Ennek a városnak nem attrakciókra van szüksége, hanem alapvetően másfajta törődésre, amely tisztességes, vagy inkább méltóságteljes életet biztosítana a polgárainak. És végül: megkérdezték-e a polgárokat, kikérték-e a véleményüket a mindent látó ‘Belgrade Eye’-ról? Nem emlékszem rá” – mondta Jovović Prodanović, hozzátéve, Belgrádnak nem attrakciókra, hanem rendszerszintű gondoskodásra van szüksége.
Marko Stepanović színész úgy véli, Belgrádnak számos problémát kellene megoldania, mielőtt sor kerül a panorámakerékre, amely ellen – mint mondja – egyébként nincs kifogása.
„Belgrádból sok minden hiányzik: zöldfelületek, játszóterek, közösségi terek, amelyeknek például a Belgrád a vízen projektben kellett volna létrejönniük, nem pedig pusztán lakó- és üzleti negyednek. Sok mindent rendbe kellene tenni, de nem vagyok ellene annak, hogy a városnak legyen ilyen tartalma is, mint minden nagyvárosnak. Ha előtte megcsinálunk húsz szükséges dolgot, akkor a kerékkel sincs gondom” – mondta Stepanović.
Dejan Atanacković író szerint a panorámakerék nem más, mint vidámpark-mentalitás: egy középszerű szórakoztatási forma a tömegeknek, és az a mód, ahogyan ez a hatalom elképzeli a vonzó turisztikai kínálatot.
Nem lelkesednek az óriáskerék ötletétől a belgrádiak (Fotó: SZMSZ)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
