Az elmúlt években a Szerbiába érkező hazautalások éves összege megközelítette az öt milliárd eurót. Ezt erősítik meg a Szerb Nemzeti Bank (NBS) legfrissebb adatai is, amelyek szerint 2025 első tíz hónapjában ezen a jogcímen 4,34 milliárd euró érkezett az országba, ami 4,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, amikor a beáramlás 4,15 milliárd eurót tett ki – írja a Bloomberg Adria.
Összehasonlításképpen: a külföldi befektetések beáramlása az első kilenc hónapban bruttó 2,5 milliárd euró volt, illetve nettó 1,5 milliárd eurót tett ki.
A jegybank értékelése szerint a hazautalások beáramlása a koronavírus-járvány kitörését követő évek erőteljes növekedése után mára stabilizálódott, és a következő években is hasonló szint várható.
„Ezzel párhuzamosan, a makrogazdasági stabilitás erősödésével, a bruttó hazai termék növekedésének felgyorsulásával, valamint a foglalkoztatottság és az életszínvonal emelkedésével változik a hazautalások felhasználásának módja is” – nyilatkozták a Bloomberg Adriának az NBS-ben.
Így a hazautalásokat kapó polgárok ezt a pénzt egyre kevésbé fordítják napi fogyasztásra, és egyre inkább befektetésekre használják fel, elsősorban lakásokba, házakba és földterületekbe fektetve, de megjelenik a vállalkozások indítása és a megtakarítás is.
A 2025-ös év földrajzi bontású adatai szerint a hazautalások szerkezete szinte egyáltalán nem változott a korábbi időszakhoz képest. Továbbra is Németországból érkezik a legtöbb pénz Szerbiába, 24,6 százalékos részesedéssel – közli az NBS. Tekintettel arra, hogy október végéig összesen 4,34 milliárd euró érkezett, csak Németországból mintegy 1,07 milliárd eurót utaltak haza idén.
A második helyen Svájc áll (11,7 százalék), majd Ausztria (8,6 százalék), az Amerikai Egyesült Államok (6,8 százalék) és Horvátország (6,5 százalék). Ezekből az országokból érkezik hagyományosan a Szerbiába irányuló hazautalások legnagyobb része.
A szerbiai folyamatok illeszkednek az Európai Unió és Európa más országai közötti pénzáramlások tágabb képébe. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az EU-ban élő háztartások 2024-ben összesen 52,1 milliárd eurónyi személyes átutalást küldtek az Unión kívüli háztartásoknak, ami hat százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az EU-ba irányuló személyes átutalások összege 14,8 milliárd eurót tett ki, éves szinten hét százalékos növekedéssel.
A szezonmunkások küldik a legtöbb pénzt
Az elmúlt öt évben erőteljesen nőtt az EU nettó pénzkiáramlása. A személyes átutalások kiáramlása 51 százalékkal emelkedett, miközben a beáramlás jóval lassabban, mindössze 26 százalékkal nőtt. Ennek következtében az EU negatív egyenlege az Unión kívüli országokkal szemben 2024-ben elérte a 37,3 milliárd eurót, ami azt jelzi, hogy az EU egyre inkább a világ többi részének nettó hazautalási forrásává vált.
Abszolút összegekben vizsgálva 2024-ben a személyes átutalások és a munkavállalói jövedelmek kiáramlásához – az EU-n belül és az EU-n kívüli országok felé egyaránt – legnagyobb mértékben Németország járult hozzá (az összes uniós kiáramlás 13 százalékával), ezt követte Franciaország (11 százalék), valamint Luxemburg és Hollandia (egyaránt 10–10 százalékkal).
Érdekesség, hogy az EU-n belül 2024-ben Horvátország, Lettország és Luxemburg függött leginkább a személyes átutalásoktól és a munkavállalói jövedelmektől. A függőség mértékét a személyes átutalásokból és munkavállalói jövedelmekből származó beáramlások GDP-hez viszonyított arányával mérik. E mutató szerint 2024-ben az EU-ban a legmagasabb függőséget Horvátországban regisztrálták (a GDP 7,2 százaléka), majd Lettország következett (3,1 százalék) és Luxemburg (2,7 százalék). A legkevésbé függő országok Írország (a GDP 0,1 százaléka), Görögország (0,2 százalék) és Finnország (0,3 százalék) voltak.
Összehasonlításképpen: a délkelet-európai, EU-n kívüli országok lényegesen nagyobb mértékben támaszkodnak erre a bevételi forrásra. Bosznia-Hercegovinában a személyes átutalások és munkavállalói jövedelmek beáramlása a GDP 11 százalékát tette ki, Montenegróban 10,3 százalékot, Albániában 8,4 százalékot, Szerbiában pedig 6,4 százalékot.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
