Január 1-jétől az oktatásügyben dolgozók alapbére 5,1 százalékkal emelkedik, és ezzel 5 838,5 dinárra nő. Ez azt jelenti, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok kezdő fizetése – amelyet februárban kapnak majd kézhez – 111 515 dinár lesz – írja a Danas.
Ugyanakkor, ahogyan azt korábban a 021.rs is megírta, a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 októberében az oktatásügyben az átlagos nettó kereset 110 670 dinár volt.
„Ez a 2025. októberi átlag, mi pedig itt a 2026-ra, egész évre szerződésben rögzített bérről beszélünk. Ez nem lehet és nem is szabadna, hogy a bérkorrekció módja legyen, és hogy egy olyan átlagot üldözzünk, amelyről még három hónapig nem is tudjuk, pontosan mennyi lesz” – kommentálta a Danasnak Dušan Kokot, a Szerbiai Független Oktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Emlékeztetett arra is, hogy a minimálbér január 1-jétől 10,1 százalékkal emelkedik, miután októberben már körülbelül 9,5 százalékkal nőtt, miközben az oktatásban mindössze 5,1 százalékos ágazati béremelés lesz.
„Egy 23 munkanapos hónapban a minimálbér 68 264 dinár lesz, és a minimálbér és a tanári fizetés aránya 1:1,63-ra alakul. Ez eddig a legrosszabb arány. Az oktatásban a minimálbér határa a 11,69-es koefficiensnél van. Mindenki, akinek a koefficiense 11,15, minimálbéren lesz. Ide tartozik a pedagógiai asszisztens, az andragógiai asszisztens, valamint a középfokú végzettségű főkönyvelő. A következő veszélyeztetett csoport a 13,73-as koefficienssel rendelkezők lesznek” – állítja Kokot.
Kokot: „Ana Brnabić összekeveri a szezont a fazonnal”
Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke is kommentálta az X közösségi oldalon a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatait, és közölte, hogy az átlagos nettó kereset 11,2 százalékkal nőtt nominálisan, illetve 6,8 százalékkal reálértéken 2024 októberéhez képest.
„A medián nettó kereset 2025 októberében 86 695 dinár, azaz 739 euró volt, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak 50 százaléka legfeljebb ekkora fizetést kapott. Így a medián bér most kétszer akkora, mint amekkora az átlagbér volt 11 évvel ezelőtt. Mindez természetesen Vučić hibája” – írta Brnabić.
Dušan Kokot szerint az adatok, amelyeket Brnabić bemutat, „olyanok, mintha almát hasonlítanánk a körtéhez”.
E logika szerint – mondja – a kilencvenes évek aranykornak számítottak volna, hiszen a fizetések hónapról hónapra ezer százalékkal nőttek.
„A kulcskérdés a minimálbér és a tanári kezdőfizetés viszonya, amely – ismétlem – 1:1,63 lesz. A tanári fizetés 12–13 évvel ezelőtt, mind a koefficiensekről szóló rendelet szerint, mind a tényleges kifizetések alapján, 1:2,89 arányban állt a minimálbérhez képest. Ez azt jelenti, hogy havonta 1,3 minimálbért veszítettünk, ami körülbelül 80 000 dinár. Ennyivel alacsonyabb ma a bér reálértéke a 10–12 évvel ezelőtti időszakhoz képest, függetlenül attól, mit mondanak a koefficiensek emeléséről. Ezzel, amit most csinálnak, megölik a középosztályt, és visszavezetik a rendszert az egyenlősítés irányába. Ha ez a trend még öt-hat évig folytatódik az oktatásban, arra számítok, hogy a minimálbér ‘utoléri’ a tanárokat, mert a minimálbér minden évben nagyobb százalékban nő, mint az alapbér” – figyelmeztet Kokot.
Ezt egy gyakorlati példával is szemlélteti:
„A segédmunkás minimálbérért dolgozik, és amikor betegszabadságra megy, akkor is minimálbért kap. Az iskola viszont köteles új embert felvenni a helyére. Ez azt jelenti, hogy egy tanterem takarítása akár két minimálbérbe is kerülhet. Hogy ez normális-e, azt a nyilvánosságra bízom. Számomra ez soha nem lehet normális” – mondta a Danasnak.
Mire számíthatnak a pedagógusok 2026-ban?
„Remélem, hogy legalább a pedagógusok többségének támogatását megkapjuk, és hogy bizonyos társadalmi változások teret nyitnak majd arra, hogy valódi változásokról beszélhessünk a bérszabályozás területén. Mert az így kialakított koefficiensrendelet már évek óta nem szolgál semmire” – mondja Kokot.
Arra a kérdésre, hogy számít-e rendkívüli béremelésre az oktatásban a jövő év során, Kokot így válaszolt: csak akkor, ha társadalmi változások következnek be.
„Ezek nélkül – még ha meg is történik – ez csak egy csepp lesz, amelynek egy lyukas poharat kellene megtöltenie” – zárta gondolatait a Danasnak adott nyilatkozatában.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
