A hatalom az oszd meg és uralkodj elvet alkalmazza az ellenzék és a diákok esetében – mondta Miroslav Aleksić, a Szerbia Népi Mozgalánal elnöke az N1 Televíziónak adott interjúban. Úgy véli, hogy csak az egyetemisták, valamint az ellenzék közös listája teremthet olyan „népszavazási hangulatot”, amelyben a rezsimnek semmi esélye nincs.
Aleksić szerint a hatalom képviselői „visszatérnek a gyári, radikális beállítódáshoz”, miközben Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić az országot önelszigetelődés felé sodorja.
Az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokról szólva azt mondta, hogy információi szerint a Szerb Nemzeti Bank (NBS) gyanú alá került bizonyos pénzügyi tranzakciók miatt, amelyek éjszaka zajlanak, és amelyekben az Alta Banka és a Postai Takarékpénztár (Poštanska štedionica) is érintett, mindez pedig kapcsolatban áll a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal.
– Turbulens év volt 2025 Szerbiában, és ezt szó szerint minden állampolgár megérezte – mondta Miroslav Aleksić, a Szerbia Népi Mozgalom (Narodni pokret Srbije) elnöke. Szerinte az elmúlt év egyszerre hozott súlyos válságokat és ritka politikai lehetőségeket, amelyek közül nem mindet sikerült kihasználni.
Aleksić úgy fogalmazott: az év „kihívásokkal és próbatételekkel” volt tele, de az újvidéki tragédia után kibontakozó társadalmi reakció mégis pozitív fordulatot jelentett. Megmutatta ugyanis, hogy Szerbiában létezik valódi civil energia, és sokan nem hajlandók tovább hallgatni és alkalmazkodni a hatalomhoz.
„Kiderült, hogy az emberek készek küzdeni egy normálisan működő társadalomért és a saját államukért. Nem mindenki hajlandó a rezsim alattvalója lenni” – mondta.
Aleksić szerint a 2025-ös év egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a változás motorját elsősorban a fiatalok indították be. Úgy látja, a diákmozgalmak adták meg azt a „hiányzó impulzust”, amely nélkül a szélesebb társadalmi elégedetlenség nem vált volna láthatóvá.
„A diákok voltak azok, akik felébresztették az egész országot, és segítettek megérteni, mi történik valójában Szerbiában” – fogalmazott. Ugyanakkor szerinte éppen itt kezdődnek a problémák. Bár a társadalmi energia megvolt, politikai értelemben nem sikerült megfelelően irányba terelni.
„Csakis összefogással lehet harcolni a jelenlegi hatalom ellen”
Politikai artikuláció nélkül elhalt az energia
A politikus szerint az egyik legnagyobb kudarc az volt, hogy az ellenzék, a diákok, sőt még a független média sem tudta időben közös politikai célokká formálni a tiltakozások lendületét.
„A rossz az, hogy mindez politikailag nem lett artikulálva. Elmaradtak azok a lépések, amelyekkel ezt az energiát valódi politikai eredménnyé lehetett volna alakítani – például a hatalom leváltásává” – mondta. Aleksić hangsúlyozta: a politikában mindig van egy momentum, amelyet vagy kihasználnak, vagy elveszítenek. Szerinte ez a pillanat 2025 márciusában jött el.
Március volt a fordulópont
Az ellenzéki politikus szerint már március 15. előtt világos stratégiára lett volna szükség. El kellett volna dönteni, hogy az ellenzék előrehozott választásokat követel, vagy egy szakértői kormány felállítását próbálja kikényszeríteni.
„Ezeket a döntéseket akkor kell meghozni, amikor a társadalmi energia a csúcson van. Akkor Vučić térdre kényszerült, és csak azt várta, hogyan ér véget ez az egész, milyen módon veszti el a hatalmat” – állította. Aleksić szerint azonban az egységes fellépés hiánya miatt ez az esély elúszott, és a rezsim végül túlélte a válságot.
Tanulság 2026-ra
A politikus szavai alapján a 2025-ös év legfontosabb tanulsága az, hogy a társadalmi tiltakozás önmagában nem elég. Ha nincs világos politikai stratégia és együttműködés a diákok, az ellenzéki pártok és a média között, még a legerősebb hullám is kifulladhat. Aleksić szerint a kérdés most már nem az, hogy volt-e energia a változásra, hanem az, hogy lesz-e politikai bátorság és szervezettség ahhoz, hogy egy következő ilyen pillanatot ne hagyjanak elveszni.
„A polgároknak igazuk van, amikor nem bíznak bennünk”
Sokan jól emlékeznek arra, hogy a Szerbia az erőszak ellen tüntetéssorozat felfutása után az ellenzék hogyan esett szét a 2024 júniusi helyhatósági választások előtt. Akkor a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP) elutasította a többségi döntést, amely szerint az ellenzék minden önkormányzati választáson induljon, ami komolyan megrendítette a választók bizalmát. Miroslav Aleksić szerint súlyos hiba lenne egységes tömbként kezelni az ellenzéket, ugyanakkor elismeri: 2024 májusában „katasztrofális döntések születtek”, amelyeknek ma is isszák a levét.
„A polgároknak teljesen igazuk van, amikor nem bíznak bennünk. Mi fizetjük meg annak az árát, ami akkor történt. Hogy pontosan miért jutottunk idáig, azt nekünk kell egymás között tisztázni” – mondta.
Úgy látja, az ellenzék elszalasztott egy történelmi lehetőséget: reális esély volt Belgrád, több belgrádi kerület, Niš és számos más város megszerzésére, valamint arra, hogy közösen, folyamatos nyomás alatt tartsák a hatalmat.
Bojkott helyett jelenlét
Aleksić egyértelműen elutasítja a választási bojkottot, amely szerinte nem hoz valódi eredményt.
„A mi álláspontunk az, hogy a bojkott nem visz sehova. Ha valaki azt hiszi, hogy én élvezem, hogy a parlamentben ülök és Ana Brnabićtyal vitatkozom, az téved. Nem élvezem. De valakinek ezt a munkát is el kell végeznie. A polgárok mandátumot adtak nekünk arra, hogy képviseljük őket – ez a feladatunk.”
Mit tanultak a tüntetésekből?
A diák- és civil tiltakozások tanulságairól beszélve Aleksić párhuzamot vont a 2023-as megmozdulások – a belgrádi Ribnikar iskolában, valamint Dubonában és Malo Orašjén történt tragédiák utáni tüntetések – és a mostani demonstrációk között.
Szerinte a következtetés egyértelmű: „A tüntetéseken megjelenő energia nem végtelen. A tiltakozások önmagukban – még akkor sem, ha egymillió ember gyűlik össze – nem elegendők ahhoz, hogy politikai változást lehessen elérni.”
Aleksić szerint a kulcskérdés továbbra is az, hogyan lehet a társadalmi elégedetlenséget időben, világos politikai célokká és konkrét lépésekké alakítani. Enélkül – figyelmeztet – minden újabb hullám ugyanabba a falba ütközhet.
„Már egy éve támogatjuk a diákokat, de hogy támogassunk egy listát, amelyről nem tudjuk, ki lesz rajta, kivel fognak tárgyalni, ki fog holnap a parlamenti padsorokban ülni, ki fogja vezetni a végrehajtó hatalmat – hogy azt támogassuk, előtte erről azért muszáj egyeztetni, beszélgetni” – mondta Aleksić.
„A 2026-os évtől választásokat várok, bár az elnöknek semmit sem hiszek el. Választásokat szeretnék, a hatalomváltást, egy új működési rendszer kiépítését – azt szeretném, hogy 2026 a politikai változások éve legyen, és végre elforduljunk attól az útelágazástól, amelyre Vučić rendszere 13 éve vezet minket” – nyilatkozta a párt elnöke.
„Ez örömöt és boldogságot hozna minden szerbiai polgárnak, azoknak a családoknak, amelyek társadalmunkat alkotják. Úgy tűnik, elveszítettük a családi nyugalmat, a békét, a reményt, a hitet a jobb jövőben. Én szeretném hinni, hogy ez visszatér majd, és a polgárok boldogok, elégedettek lehetnek. 2026 próbatételek éve lesz, de pozitív értelemben.”
