Miután január negyedikén elbontották az utolsó „sátrakat”, vagyis bódékat a szerb parlament épülete előtt, úgy tűnik végleg megszűnt a Ćacilend névre keresztelt sátortábor, legalábbis abban a formában, amiben az elmúlt tíz hónapban ismertük. Miután a hatalmat támogató, az „államot védő” csoportot felváltotta a karácsonyi-újévi vásár, amin tulajdonképpen csak kíváncsiskodó külföldiek és a párt tagjai ittak meg egy-egy forraltbort, a forgalom újraindult ezen a sugárúton.
A Szerb Haladó Párt számára Ćacilend „a legszabadabb terület”, „Szerbia létezésének szimbóluma”, “a szabadság szimbóluma”, „a legbátrabbak, hazafiak gyülekezete” volt. Külső szemmel, tények és bizonyítékok alapján is, Ćacilendben – „a tanulni vágyó diákokat” felváltották kétes hírű emberek, bűnözők, büntetett előéletű férfiak, pártaktivisták. Mindenki más számára Ćacilend „tiltott város” volt. Egy hely, ahová belépni tilos, s ahonnan több alkalommal is megtámadtak civileket, és több újságírót is.
Ćacilend születése
A Tanulni vágyó diákok 2025. március 6-án jelentek meg az elnöki palota előtt lévő Pionír parkban, ekkor állították fel első sátraikat is. A Studenti 2.0, vagyis az Egyetemisták 2.0 csoport több követelést is megfogalmazott: az oktatáson való részvétel és a vizsgázás lehetősége; valamint az oktatási miniszter leváltása is a követeléseik között szerepelt. Szinte teljesen egyformák voltak a sátraik, mintha ugyanott vásárolták volna őket, és mindenkinek pontosan ugyanolyan gázmelegítője is volt. Eleinte mintegy 180 sátor és 500 „egyetemista” volt állítólag a helyszínen. Nekik mobil wc-ket is biztosítottak. Akadt a látogatók között jól ismert magyarkanizsai és zentai pártaktivista is, több közvállalat alkalmazottja, akiket még a vajdasági magyar közösség tagjai is felismertek, hisz közülük valók.
A Pionír park (Fotó: SZMSZ)
A csoport élén Miloš Pavlović állt, a Szerb Haladó Párt doboji (Bosznia-Hercegovina) születésű kirakatdiákja, akit a párt minden médiumban és ellentüntetésen szerepeltetett, egészen augusztusig, amikor hirtelen eltűnt.
Előbb lövöldözés, aztán késelés volt a parlament előtt
Október 22-én egy személy megsérült Ćacilendben, miután valaki rálőtt. A támadó egy 70 éves férfi volt, aki a sajtónak azt mondta, azért ment a táborhoz benzinnel és fegyverrel, hogy felgyújtsa azt, mert „idegesítette” a tábor. Október végén hajnalban késelés is volt, a sajtó akkor arról írt, hogy a támadó blokádban lévő egyetemista – ráadásul szabadkai születésű, a sérült pedig Ćacilend lakója, aki egy 38 éves férfi. Az ügyek kapcsán később a fejleményekről nem sokat tudni, hogy esetükben hogyan döntött az ügyészség, arról egyelőre nincs hír.
Fűtötték is a teret
A szerb parlament előtt egy 458 kW teljesítményű, 30.000 euró értékű dízelaggregátot állítottak fel november közepén. Az Akadémiai Plénum azt állította, hogy az említett áramfejlesztő óránként 87 liter üzemanyagot fogyaszt, ami napi 3.500 eurónyi üzemanyagköltséget jelent, és mintegy 45 sátor fűtésére alkalmas.
„Ez azt jelenti, hogy 35.000 eurót emészt fel tíz nap alatt – amennyibe egy új ultrahangkészülék kerül –, illetve 350.000 eurót száz nap alatt, ami már egy CT-készülék ára” – írták.
Bűnözők találkahelye volt a tábor
Ćacilend – tüntetés november 5-én (Fotó: Danas)
Számos tanúvallomás arra utal, hogy az úgynevezett Ćacilendben elítélt erőszakos elkövetők, futballhuligánok és a bűnözői alvilághoz köthető személyek tartózkodtak. Egyeseket még gyilkosságokkal is összefüggésbe hoztak. Polgárok és aktivisták több alkalommal jelentettek támadásokat, fenyegetéseket és fizikai erőszakot, amelyeket – tanúvallomások és felvételek szerint – éppen a sátortábor lakói követtek el. A rendőrség íratlan szabályként ezekre a támadásokra nem reagált, az erőszakos elkövetők ellen pedig csak ritkán indult eljárás. A közvélemény az elmúlt hónapokban láthatta, hogy a Ćacilendben tartózkodók között olyan személyek is voltak, akiket súlyos bűncselekmények miatt ítéltek el, beleértve az erőszakot, a súlyos testi sértést, sőt a gyilkosságot is.
A Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM) közzétette „A médiamunkások elleni támadások kronológiája a Pionír park és a szerb parlament közötti térségben” című jelentését, annak érdekében, hogy egy helyen rögzítse az újságírók és újságírónők biztonságát veszélyeztető valamennyi esetet az úgynevezett sátortábor területén. Az elmúlt kilenc hónap során, amióta sátrakat állítottak fel a Pionír parkban, amelyek később a szerb parlamentig terjedtek ki, a szerbiai médiaviszonyokat havonta monitorozó, az ANEM által közzétett jelentésekben legalább 25 esetet jegyeztek fel, amikor a bekerített területen és annak környékén akadályozták a médiamunkások munkáját, illetve támadás érte őket.
A Pionír park állapota tavasszal (Fotó: Screenshot)
A Legfőbb Ügyészség adatai szerint az összes bejelentett eset közül mindössze az Insajder TV újságírónője, Nataša Mijušković elleni támadás ügyében állítottak elő gyanúsítottat, mégpedig annak köszönhetően, hogy a sértett felismerte támadóját a KRIK szerkesztősége által készített „Ćaci(k): A párt őrei” adatbázisban.
A rendőrség tagjai – noha mindig jelen voltak a környéken, vagy közvetlenül tanúi voltak a támadásoknak – egyetlen esetben sem léptek közbe az újságírónők, újságírók és más médiamunkások védelmében, és nem igazoltatták az erőszakos elkövetőket sem. Sőt, egyes esetekben részt vettek a megtámadott személyek erőszakos előállításában is.
„Ez a tiltott város, ahol erőszakos személyek uralkodnak – akiknek bűnügyi dossziéjuk van, gyilkosságokért és más bűncselekményekért ítélték el őket –, próbatétel a társadalom számára: vajon lehetséges-e egész Szerbiát olyan térré alakítani, ahol az újságírókat és a másként gondolkodókat üldözik és megverik. Az előttünk álló év legfontosabb feladata, hogy ezt a lehetőséget megakadályozzuk” – értékelte Veran Matić, az ANEM igazgatótanácsának elnöke, az újságírók biztonságával foglalkozó Állandó Munkacsoport tagja, valamint a médiamunkások biztonságát fenyegető esetek bejelentésére szolgáló Biztonságos Vonal (0800 100 115) kezelője.
Megvédték a hazát, köszönetet mondott nekik az államfő
A tábor helyén az év elején lila csomagolású svájci csokoládéra emlékeztető bódékban, étel és ital várta a látogatókat, miközben szerb hazafias dalok szóltak. Sok minden ingyen volt, például a gyros is, valamint a pattogatott kukorica, az N1 tudósításából pedig az derülhetett ki, hogy az egész rendezvényt a Belgrade Waterfront vállalat, vagyis Belgrád víziváros szervezei.
Aleksandar Vučić szerint Ćacilend „a szabadság szimbólumává” és „Európa szívének legszabadabb helyévé” vált, de küldetését teljesítette, ezért visszatérhet a „normalitás” és az ünneplés.
„Ezek az emberek megvédték az államot, megőrizték a hazájukat, hatalmas hálát érdemelnek, és ez bevonul a történelembe mint az egyik olyan taktikai lépés, amely hozzájárult a színes forradalom leveréséhez. Ez a történelemkönyvekben és olvasókönyvekben megmarad, miként hősiességgel, elkötelezettséggel és bátorsággal, panaszkodás nélkül álltak ellen minden nyomásnak, és megvédték a hazát” – mondta Vučić Ćacilend lakóiról, majd hozzátette, a parlament előtti tábor lebontására azért kerül sor, mert „véget értek a hatalomátvételi kísérletek.”
Bosszúságot és vidámságot okoz az új körforgalom Ćacilendnél (videókkal)
