A polgárok tömeges elégedetlensége, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) elleni szankciók és a külpolitika kudarca – amelyben Vučić minden világhatalommal jó viszonyra törekedett – ezek Szerbia gazdasági megingásának okai – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), amiről a Deutsche Welle (DW) számolt be.
Az előrejelzések borúlátóak: a külföldi beruházások megfeleződése, az építőipar visszaesése, gyenge belföldi kereslet, valamint mindössze két százalékos növekedés 2025-re. Az idei évre három százalék alatti növekedéssel számolnak, bár a Szerb Nemzeti Bank optimistább, és 3,5 százalékos növekedést jelez előre.
A FAZ értékelése szerint Aleksandar Vučić szerb elnök még soha nem állt ekkora nyomás alatt, mint jelenleg. Vučić problémáinak egy része gazdasági természetű, és összefügg azzal a keretrendszerrel, amelyet Donald Trump amerikai elnök határoz meg. A közgazdászok egységes értékelése szerint Szerbia gazdasági növekedése 2025-ben a felére csökkent, a külföldi beruházások visszaestek, a belföldi fogyasztás pedig megingott és Vučićnak a diáktüntetések is komoly gondot okoznak.
„Külpolitikai téren egyre inkább széthullik ennek az EU-tagjelölt országnak a ‘hintapolitikája’, az a törékeny egyensúly, amely Moszkvával, Pekinggel, Washingtonnal és Brüsszellel való jó kapcsolatokra épült. Ennek pedig súlyos következményei vannak a hazai gazdaságra nézve” – teszi hozzá a FAZ.
Az Egyesült Államok korlátozni akarja az orosz energiahordozók exportját, és ezzel gyengíteni az orosz háborús gazdaságot és azt követeli, hogy a Gazprom vonuljon ki. Az oroszok azonban nem akarják eladni, ez pedig a szerb elnököt szorult helyzetbe hozza.
Vučić megpróbálta elkerülni a problémát Trump iránti jó kapcsolatokkal, például az által, hogy egy külön törvény révén Trump veje, Jared Kushner építési jogot kapott volna a belgrádi Vezérkar (Generalštab) területén. Az üzlet azonban meghiúsult, miután Kushner visszalépett a közvélemény tiltakozása és Nikola Selaković kulturális miniszter elleni vádemelési javaslat miatt. Néhány nappal később pedig az Egyesült Államok megtiltotta a gumiabroncsok importját a nagybecskereki Linglong gyárból, amely kínai befektetők tulajdonában van. A szerb export az USA-ba továbbra is szokatlanul magas, 35 százalékos vámmal terhelt. Ennek aligha lesz változása, mivel az USA Szerbiát a demokrácia, a szabad választások és a jogállamiság terén súlyos hiányosságokkal küzdő országok közé sorolja, írja a lap.
A másik oldalon szembe kell nézni Moszka rosszallásával, amely élesen bírálta a szerb lőszerek Ukrajnába irányuló eladását. Az ilyen fegyverexportot, amely nyugati elismerést váltott ki, Vučić nyáron teljesen leállította, amit ipari körökben Belgrád megbízhatatlanságaként értelmeztek. Közben a NIS körül is folyamatos a bizonytalanság és a több oldali találgatások és nyomásgyakorlás úgy az USA mint az orosz rész felől.
A lap szerint megromlottak Belgrád kapcsolatai az Európai Unióval is, amely Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere és befektetője: nem nyitottak új tárgyalási klasztert, Vučić pedig elkerülte az év végi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, emellett Kína sem jelent be új gazdasági beruházásokat Szerbiában.
Megfeleződtek a külföldi beruházások (Fotó: pixabay)
