Az idén is folytatódik a „Bolji način” (Jobb mód) elnevezésű készpénzmentes fizetést támogató kezdeményezés, az előjelentkezések pedig már megkezdődtek, közölte a NALED. Mint kiemelték, egy olyan országban, ahol a készpénz – különösen a kis üzletekben – évtizedeken át megkérdőjelezhetetlen volt, biztató adat, hogy az elmúlt két és fél évben Szerbia-szerte közel tízezer vállalkozó és kisvállalkozás-tulajdonos jelentkezett a POS-programba, és támogatás igénybevételével vezette be először a készpénzmentes fizetést.
Minden olyan kisvállalkozás, amely az elmúlt egy évben nem fogadott el kártyás fizetést, de szeretné azt bevezetni, már most jelezheti érdeklődését a POS Program 2.0 támogatásai iránt a boljinacin.rs portálon – jelenti a Tanjug.
A támogatások magukban foglalják a POS-terminálok ingyenes telepítését és használatát, valamint a Visa és Mastercard kártyák esetében legfeljebb egy évig érvényes, csökkentett kereskedői jutalékot, mindenféle fix költség nélkül és a támogatási időszak lejárta utáni kötelezettségek nélkül. Az elképzelés egyszerű: ami eredményeket hoz, azt bővíteni és fejleszteni kell – áll a közleményben.
A digitális fizetések ma már a kisboltokban, pékségekben, kávézókban, fodrászatokban is szabvánnyá válnak, és megváltoztatják a játékszabályokat: a polgárok kényelmesebb és biztonságosabb módon vásárolhatnak, a vállalkozók bővíthetik tevékenységüket, új ügyfeleket szerezhetnek és növelhetik bevételeiket, míg az állam támogatást kap a szürkegazdaság elleni küzdelemhez, valamint a közigazgatás és a kisvállalkozások további digitalizációjához.
Dušan Vasiljević, a NALED versenyképességért és beruházásokért felelős igazgatója, hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben Szerbia jelentős előrelépést tett a készpénzmentes fizetések fejlesztésében, amelyek a Szürkegazdaság Visszaszorítását Célzó Nemzeti Program egyéb intézkedéseivel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy az illegális gazdasági tevékenység aránya a GDP 29 százalékáról 21 százalékra csökkenjen, s ennek köszönhetően milliárd eurók kerültek vissza az illegális pénzmozgásokból a költségvetésbe. Ugyanakkor a digitális tranzakciók volumenét tekintve – amely közel 95 milliárd eurót ért el – Szerbia még nem érte el a közép- és kelet-európai országok szintjét, mutatott rá Vasiljević.
Elmondása szerint Szerbiában ez az arány körülbelül 12 százalék, míg ezekben az országokban 16–17 százalék, az Európai Unió egészében pedig 19 százalék. „A ’Bolji način’ kezdeményezés keretében végzett elemzések azt mutatják, hogy a készpénzmentes fizetések további fejlesztése és az európai átlag elérése a szürkegazdaság további 2,4 százalékos GDP-arányos csökkenését eredményezheti, és további 500 millió euró bevételt hozhat az államnak.
Ana Drašković, a Visa délkelet-európai alelnöke és vezérigazgatója, kiemelte, hogy a program keretében bevezetett POS-terminálokon keresztül több mint 118 millió euró forgalom valósult meg, és a támogatás kedvezményezettjeinek 94 százaléka állítja, hogy a készpénzmentes fizetések bevezetése javította üzleti működését. A legnagyobb érdeklődést éppen a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a feldolgozóipar, valamint a különböző szolgáltató ágazatok kisvállalkozásai mutatták, ami egyértelműen jelzi, hogy a készpénzmentes fizetés nem csupán trend, hanem valós igény, amely növekedést, nagyobb láthatóságot és erősebb vásárlói bizalmat hoz.
A készpénzmentes fizetés nem csupán trend, hanem valós igény (Fotó: pixabay)
