Lopnak, rabolnak, fenyegetnek, megvernek, és már ölnek is – régi probléma a bűnözés Péterrévén, de ilyen súlyos még soha nem volt a helyzet, mint most. Ezt mondták a riportalanyaim egy tavaly augusztusban megjelent cikkben, miután rablógyilkosság során megöltek egy 74 éves özvegyasszonyt.
A helyzet azóta nem sokat javult, legutóbb a karácsonyi és újévi ünnepek idején történtek sorozatos bűncselekmények a faluban.
„Szenteste éjjel fél egy körül arra lettünk figyelmesek, hogy a riasztónk szól. Mi ekkor nem voltunk otthon, így megnéztük a kamerán, hogy 
mi lehet – ekkor láttuk, hogy az utcai ablakunk egyikén a redőny fele a földön van. Gyorsan hazasiettünk, de a házban nem találtunk senkit. Visszanéztük a biztonsági kamera felvételét és láttuk, hogy valaki egy kapával törte szét a redőnyt és az üveget is. A rendőrséget értesítettük az esetről, ki is jöttek, viszont bővebb információval nem szolgáltak. Ezután 31-én délután elmentem a boltba, és miután hazaértem, majd bementem a házunkba, egyszer csak azt hallottam, hogy valaki berohan az ajtón. Mikor kiléptem az előszobába, a támadó fegyvert fogott rám és arra kényszerített, hogy menjünk ki az utcára a kamerák elé – mindeközben fegyvert fogott a fejemhez. Én azt nem tudtam, hogy a fegyver valódi-e vagy sem. Folyamatosan fenyegetett, hogy lelő. Miközben az utcán voltunk, a családtagjai próbálták lefogni és elvették a fegyvert tőle. A támadó ezután sem nyugodott le, verekedni próbált az utcán, majd bejött utánam az udvarba, ahol több alkalommal próbált megütni. A családtagjai bejöttek utána és kivitték. Ezután én értesítettem a családomat, ők kihívták a rendőrséget, akik elvitték a támadót” – számolt be érdeklődésünkre a névtelenséget kérő áldozat, aki annyit tett hozzá, hogy a redőnyön és az ablakon kívül csak a nappali bútor egy része és a padlózat sérült meg az üvegdarabok miatt. Arról is beszélt: voltak régebbi esetek is, amelyeket akkor még nem rögzített kamera, de meggyőződésük szerint akkor is ugyanez a személy volt az elkövető.
A másik eset újév napján történt, amiről az áldozat külföldön élő lánya számolt be.
„Édesanyám egyedül él, de a lányomék ott voltak nála aznap este. A konyhában beszélgettek, amikor arra lettek figyelmesek, hogy a belső, 
udvari garázsajtót csapkodja a szél. A lányom kicsit később kiment, becsukta az ajtót, beültek a szobába beszélgetni, a vejem pedig lefeküdt. Egyszer csak egy nagy robajt hallottak, ezután a vejem kiszaladt – ekkor törte be a garázs külső nagy ajtaján az üvegeket a tettes, aki meglátva a vejemet, elfutott. Ekkor anyukám és a lányom is kiment. Azt látták, hogy a garázsajtó kívülről ki volt feszítve, az udvaron álló autó vezető felőli üvegébe a gyerek beleállította a gereblyét, a kábelek pedig ki voltak csupálva – valószínűleg el akarta vinni az autót, de nem tudta elindítani. Kihívták a rendőröket, a vejem azonosította is fényképről a 16 éves gyereket, akit el is fogtak. A rendőrök szerint azon a héten ez volt a negyedik esete. A rendőr azt is állította, hogy ők beviszik, de a Nagybecskereki Ügyészség, mivel nincs 18 éves, kiengedi. Nem értem én ezt: nem tesznek semmit, mert még nincs 18 éves? A rendőr is azt mondta, hogy ez most már tűrhetetlen!” – mondja az áldozat lány.
Az asszony, akinek a házába betört a tettes, rettegésben, egyedül él, a gyermekei külföldön dolgoznak, de a házon kamera van és rokonok figyelnek rá.
Rendőri jelenlétre van szükség a faluban
A helyi rendőrőrs évek óta üresen áll
A faluban évek óta nincs állandó rendőrőrs. Bár rendőri jelenlét időnként tapasztalható, sokan úgy érzik, ez nem elegendő ahhoz, hogy megnyugtató módon garantálja a közbiztonságot. A helyiek szerint ők is, a rendőrök is ismerik az elkövetők java részét, de a kiskorúakkal szemben semmiféle intézkedést nem foganatosítanak, a nagykorúak pedig rendre megússzák enyhe büntetéssel.
„A tavalyi gyilkosság után egy ideig volt éjszakai járőrözés, de most már csak forgalmisták jönnek a faluba, mindennap büntetnek ezért-azért, csak a betörőket, tolvajokat nem fogják el. Semmi nem változott a közbiztonság területén, komplett családok, klánok tartják rettegésben a falut. Ez a legkisebb gyerek a legdurvább mind közül. Vérnek kell folynia ahhoz, hogy rács mögött maradjon? Én a megoldást a rendőri jelenlétben látnám, de nem forgalmistákra van itt szükség, akik a letört lámpákért büntetnek” – mondja névtelenül egy helybéli családapa, aki szerint minden esetet jelenteni kellene, mert ha kiderül, hogy milyen rossz a falu statisztikája, talán nagyobb figyelmet szánnának a közbiztonságra.
A péterréveiek hiába kérnek segítséget az önkormányzattól: a haladók homokba dugják a fejüket, alanyunk állítása szerint ugyanis ugyanezeket az embereket viszik mítingekre tapsikolni, választásokra szavazni.
„18 év alatt ritkán szabható ki büntetés”
A tapasztalatok szerint Péterrévén valóban gyakoribbak a vagyon elleni bűncselekmények, mint máshol a községben. 14 éves kortól felelősségre vonható ugyan a tettes, de a büntetések igen korlátozottak, 18 év alatt ritkán szabható ki büntetés, csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetén kerülhet kiskorúak börtönébe az elkövető – közölte érdeklődésünkre Búcsú Árpád, az Óbecsei Alapfokú Bíróság elnöke.
„Mi a kiskorúakkal, azaz a 18 év alattiakkal nem foglalkozunk, az ő ügyeik a nagybecskereki Felső Bíróságon folynak. A 14 év alatti gyermekkorúak ellen pedig nem is folytatható büntetőeljárás, ilyen esetben a Szociális Központnak kell megbirkóznia az esetekkel.
A leggyakoribb bűncselekmény a lopás, amelynek a büntetési tétele 3 évig terjedő börtön vagy pénzbüntetés, ezt követi a súlyos lopás, amely 1-től 8 évig terjedő börtönnel szankcionálható, valamint a rablás, amiért 2-10 év szabható ki. A rablás és a lopás között az alapvető különbség az, hogy rablásnál erőszakot is alkalmaznak anyagi haszonszerzés céljából A 2019-es törvénymódosításokkal a törvényhozó komoly szigorításokat vezetett be elsősorban a többszörös visszaesők esetében, ami a legtöbb problémát is okozza. Többszörösen visszaeső az az elkövető, aki már legalább két alkalommal minimum egy év börtönre volt ítélve, és az utolsó büntetés letöltése óta nem telt el legalább öt év – ennek az a következménye, hogy a büntetés kiszabásánál az alsó határt a törvény megemeli a maximálisan kiszabható évek felével: például súlyos lopás bűncselekménye esetén, ami az egyik leggyakoribb vagyon elleni bűncselekmény, a törvényben előírt 1-8 év börtönbüntetés a többszörös elkövető esetében 4 év 6 hónaptól 8 évig terjedő büntetésre módosul. A büntetést személyre, illetve esetre kell szabni kumulatíve: értékelni kell az eset súlyosságát és az elkövető személyiségét is. A szigorúbb büntetéseknek biztos, hogy nagyobb a visszatartó ereje, de nem minden elkövetői csoport esetében, hiszen a büntetés csak utólagos intézkedés, aminek van ugyan visszatartó ereje, de önmagában nem elégséges a bűnözés elleni küzdelemben – állítja.
Búcsú Árpád munkája során azt tapasztalja: az emberek gyakran félnek tanúskodni.
„Ha nem állnak ki és nem mondják el ügy szempontjából fontos információkat, a bíróság nehezebben tud helyes, minden körülményt megfelelően figyelembe vevő és értékelő döntést hozni. Megértem a helyzetüket, de a polgároknak bízniuk kell az intézményekben és a rendőrökben. Ha valaki bűncselekményt észlel, jelentse azt a hatóságoknak, ha pedig fenyegetés éri őket, szintén jelentsék, az ügyészség nagyon komolyan veszi az ilyen ügyeket” – szögezte le Búcsú Árpád.
