Közeledik a rendszeres vasúti személyszállítás elindítása a Belgrád–Budapest gyorsvasútvonalon, miközben a magyar oldalon jelenleg is zajlik a pálya átfogó műszaki és biztonsági ellenőrzése.
A szerb fél korábban azt jelezte, hogy a menetrendszerinti vonatok legkésőbb májusban indulhatnak el a két főváros között, a Világgazdaság és a hungarytoday.hu értesülései szerint, amennyiben a német TÜV – amelyet a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium bízott meg – mindent rendben talál, a magyar kormány már február közepén engedélyezheti az utasszállítást a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán. A próbaüzem egyébként már decemberben megkezdődött.
A magyar oldalon a munkálatokat jelentősen lassították a korszerű biztonsági és jelzőberendezések telepítésével és integrálásával kapcsolatos nehézségek, amelyek elengedhetetlenek a nagysebességű vasúti közlekedéshez. Emellett Magyarországnak uniós tagállamként szigorúbb közbeszerzési és egyéb eljárási szabályokat kellett betartania, ami hosszabb folyamatnak bizonyult, mint a szerb oldalon érvényes előírások.
A projekt szempontjából különösen fontos Kína szerepe, mivel a Kínai Eximbank a magyarországi szakasz költségeinek mintegy 85 százalékát hitel formájában finanszírozza, továbbá a kínai fél szállította a műszaki megoldások és vasúti rendszerek jelentős részét is. A Kína által eredetileg tervezett biztonsági és jelzőrendszerek nem rendelkeztek EU-s működési engedéllyel, és nem feleltek meg az ETCS (Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) egységes uniós szabványainak. A problémát végül egy hibrid technológia alkalmazásával oldották meg, amely ugyan nem a legmodernebb megoldás, de lehetővé teszi a vonatok 160 km/órás sebességgel történő közlekedését Magyarországon, akár ködös időjárási körülmények között is.
Ezek miatt a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium a német TÜV-et kérte fel egy független, átfogó felülvizsgálatra, amely legkésőbb januárig értékeli a Budapest–Belgrád vasútvonal műszaki, pénzügyi és biztonsági feltételeit. Lázár János építési és beruházási miniszter december elején a parlament gazdasági bizottsága előtt elmondta: a novemberi újvidéki tragédiát követően döntöttek úgy, hogy egy a magyar államtól, Kínától és minden más érintett féltől független nemzetközi ellenőrző céget bíznak meg a vizsgálattal, hogy az műszakilag, biztonsági szempontból és pénzügyileg is megfelel-e.
Amennyiben az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a magyar kormány február közepétől engedélyezheti a menetrendszerinti személyforgalmat. A magyar sajtó szerint a jövőben Bécs is bekapcsolódhat a Belgrád–Budapest vasútvonalba, így a projekt befejezése után nemcsak a szerb és a magyar főváros között lehet majd jelentősen lerövidíteni az utazási időt, hanem átszállás nélkül elérhetővé válhat az osztrák főváros is.
Jelenleg a Belgrád–Budapest út körülbelül nyolc órát vesz igénybe, a projekt lezárulta után azonban az utazási idő várhatóan két óra negyven percre csökken. A szerbiai szakaszon Belgrád és Szabadka között már tavaly októberben elindult a személyforgalom, ám az újvidéki pályaudvaron a vonatok nem állnak meg a 2024. november 1-jei tragédia óta, amikor a pályaudvar előtetőjének leomlásakor 16 ember vesztette életét. Az állomás jövője továbbra is bizonytalan, átmeneti megoldásként pedig az Ekstra-Auto Transport és a CIP Közlekedési Intézet ideiglenes műszaki-utascsomópontot alakítanak ki a városban, ami átmeneti megoldásként szolgál majd a város lakóinak, amíg a jelenlegi pályaudvar nem üzemel, és amelynek statikai biztonságát még nem vizsgálták meg teljes körűen.
Eközben a szerbiai gyorsvasútvonalon a vonatok már egy ideje nem olyan pontosak, mint az első két–két és fél évben: egyre gyakoribbak az indulási, illetve érkezési késések – mind a regionális expressz járatok, mind a Sokol vonatok esetében. Ezek a késések többnyire tíz perc körüliek, de mindenképpen nehezen érthetők, tekintettel arra, hogy egy teljesen új pályáról van szó, amelyen modern, új vonatok közlekednek.
A próbaüzem decemberben kezdődött meg a vonalon
