A hatezerhez közelít azoknak a száma, akik aláírták a három felvidéki magyar aktivista, Fiala-Butora János nemzetközi jogász, Orosz Örs műemlékvédő és Stubendek Attila mérnök által indított petíciót, amelynek célja, hogy leállítsa a háború utáni represszív jogi aktusok alkalmazását. A petíció előzménye az volt, hogy egy törvénymódosítás értelmében a magyarokat és a németeket a második világháború után kollektíven bűnösnek nyilvánító Beneš-dekrétumok kritizálásáért akár fél év börtön is kiszabható.
A petíciós bizottság tagjai az aláírágyűjtés elindítása után feljelentették magukat a rendőrségen, el is indult ellenük az eljárás.
A Válasz Online-nak adott interjúban Fiala-Butora János elmondta, hogy „a Fico-kabinet egyszerűen a vitát szerette volna megakadályozni. A jogbizonytalansággal szeretnék megijeszteni az embereket, hogy senki ne merjen megszólalni, kritizálni a dekrétumokat. Ha viszont valakik felemelik a szavukat, s alkalmazni kell a törvényt, nagyon rossz helyzetbe kerül az állam, mert nyilvánvaló: a rendelkezés alkotmányt és emberi jogokat sért. Ha meg nem alkalmazzák, magukból csinálnak bohócot. Az említett jogbizonytalanság sokakat elriasztott, miközben rengeteg ember háborodott fel a Btk.-módosítás miatt. Mi azonban végiggondoltuk, hogy a petíció kiadásával tudatosan megsértjük a törvényt, s feljelentjük magunkat, ezzel a kezdeményezésünkhöz csatlakozókat is védjük.”
Fiala-Butora János azon sem lepődött meg, hogy a magyar kormány reakciója igencsak lanyha volt, szerinte az elmúlt egy évtizedben nagypolitikai okok miatt a szőnyeg alá söpörték például a diszkriminatív államnyelvtörvényt vagy a kettős állampolgárság ügyét.
„Engem különben nem lepett meg a magyar kabinet hallgatása, mert 2012-13 óta zajlik a közeledés Ficóval. Ez nem ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor a szlovákiai magyarok ellen fordult, egyszerűen egyensúlyozik a két szempont között. Számos példáját láttuk annak, hogy Robert Fico fontosabb volt, mint a közösségünk. Semmilyen előrelépést nem sikerült elérni például az elmúlt években a kisebbségek számára hátrányos államnyelvtörvény, az állampolgársági törvény kapcsán, a közigazgatási beosztás terén vagy a magyarlakta elmaradott dél-szlovákiai területek fejlesztésében.”
A nemzetközi jogász nem tartja jónak a Tisza nagykövet-kiutasítási javaslatát sem, szerinte az európai nyomásgyakorlás többet segítene.
– Egy európai parlamenti állásfoglalás sem csodafegyver, de segít kimozdítani az ügyet magyar–szlovák lövészárokharcból. Ha a szlovák emberek minden érvet magyar pozícióból hallanak, szlovákellenes összeesküvést látnak mögötte. Rögtön más a helyzet, ha spanyol, ír, belga politikusok mondják azt, ez így nem lesz jó – annak lehet hatása – nyilatkozta Fiala-Butora, aki arra a kérdésre, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, a törvény még nem érvényesült, nincs konkrét eset, ami ellen a magyar kormány tiltakozni tud, azt válaszolta:
– Ellenünk az eljárás múlt szombaton megindult, úgyhogy ez tényszerűen nem igaz.
A teljes interjú itt olvasható el.
Fiala-Butora János nemzetközi jogász (Fotó: CEU)
