A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kedden reggel fellélegezhetett, amikor az amerikai szankciók bevezetése után közel 100 nappal ismét megérkeztek az első olajszállítmányok a pancsovai finomítóba. Ahhoz azonban, hogy a vállalat zavartalanul folytathassa működését, az orosz tulajdonosokat új befektetőkkel kell felváltania.
Az állami vezetésből – elsősorban Aleksandar Vučić szerb elnöktől és Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai minisztertől – származó legfrissebb információk szerint az új tulajdonosok magyarok lehetnek, vagyis az orosz Gazprom a NIS-ben lévő részesedésének eladásáról a MOL-lal tárgyal.
Az elnök azonban kedden Abu-Dzabiból egy újabb, részben már ismert információt is közölt: eszerint az orosz részesedés megvásárlásában az Egyesült Arab Emírségek is részt vehetnek, hozzátéve, hogy erről két–három napon belül részletesebb tájékoztatás várható.
A NIS-ben lévő „nagyobb szeletre” a szerb állam is igényt tart, amit az elnök nemrég szintén megerősített. Szerbia jelenleg 29,87 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a NIS-ben. Vučić elmondta, hogy az állam további öt százaléknyi részesedést szeretne megvásárolni, hogy a jövőben „az államnak is legyen beleszólása” a vállalat ügyeibe.
Kérdés azonban, hogy az állam kitől vásárolná meg ezt az öt százalékot, mivel az elnök ezt nem pontosította. Bár egyes brókerek szerint a vásárlással az állam nem szerezne többletjogokat, ha mégis kitart a szándék mellett, az öt százaléknyi részvényt megvásárolhatná a leendő vevőtől (a MOL-tól), vagy a kisrészvényesektől.
A Danas forrásai szerint az állam a kisrészvényesektől is megvásárolhatná ezt az öt százalékot, de egy speciális eljárás, az úgynevezett nyilvános felvásárlási ajánlat keretében. Az egyik megszólaló úgy véli, hogy így akár öt százaléknál is többet, akár tíz százalékot is megszerezhetne az állam, míg egy másik szerint nincs mód arra, hogy az állam kényszerrel vásárolja meg a kisrészvényesek részvényeit.
Branislav Jorgić bróker szerint a jelenlegi NIS-értékesítés egy nagy tulajdonosok közötti tranzakció, vagyis a Gazprom és a potenciális vevő – a MOL vagy egy harmadik fél – között zajlik, ebben a fázisban pedig a kisrészvényeseknek gyakorlatilag nincs szerepük.
„Itt egy adásvételi szerződésről van szó, amely a Gazprom és a MOL vagy egy harmadik fél között jön létre. Ehhez a tranzakcióhoz a kisrészvényeseknek gyakorlatilag semmi közük” – magyarázta Jorgić a Danas-nak.
Elmondása szerint a második szakaszban változik a helyzet, amennyiben valaki megszerzi a NIS részvényeinek több mint 25 százalékát – ez lehet a MOL is.
„Ebben az esetben a hatályos törvények szerint kötelező nyilvános ajánlatot tenni a kisrészvényesek részvényeinek felvásárlására, mégpedig számukra a legkedvezőbb áron” – mondta Jorgić.
Rámutatott, hogy a folyamatban lévő tárgyalásokról egyelőre kevés részlet ismert, de emlékeztetett arra, hogy a szerb elnök néhány nappal ezelőtt kijelentette: a tranzakció kapcsán akár államközi megállapodás aláírására is sor kerülhet Szerbia és Magyarország között.
„Hogy egy esetleges államközi megállapodásban miként kezelik majd a kisrészvényeseket, azt egyelőre nem tudjuk. A hatályos jogszabályok alapján azonban a felvásárlási ajánlat kötelezettsége továbbra is fennáll” – hangsúlyozta Jorgić.
Arra a kérdésre, kik a kisrészvényesek, Jorgić elmondta: a NIS részvényeinek 14 százalékát eredetileg azok a szerbiai polgárok kapták, akik korábban nem részesültek ingyenes részvényekben.
„Mintegy 4,8 millió polgár kapott fejenként öt részvényt. A másik csoportot a NIS jelenlegi és volt alkalmazottai alkotják, akik ezen az alapon nagyobb számú részvényt kaptak” – mondta Jorgić.
Emlékeztetett arra is, hogy az évek során mindkét csoport tagjai eladták részvényeik egy részét, amelyeket más polgárok, vállalatok és befektetési alapok vásároltak meg.
„A vevők származását tekintve szinte kizárólag szerbiai állampolgárokról és szerbiai vállalatokról van szó. Elvétve akad néhány külföldi is, de ez elhanyagolható” – tette hozzá.
A szerb elnök azon kijelentését kommentálva, miszerint az állam a NIS részvényeinek öt százalékát tervezi megvásárolni, Jorgić rámutatott: nem tisztázott, kitől vásárolnák meg ezeket a részvényeket.
„Az egyik lehetőség, hogy az öt százalékot a többségi tulajdonostól vásárolják meg, amivel annak részesedése mintegy 56,6 százalékról 51 százalékra csökkenne. A másik lehetőség, hogy a részvényeket a kisebbségi tulajdonosoktól vásárolják meg” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a részvénytársaságok felvásárlásáról szóló törvény szerint az, aki felvásárlási ajánlatot tesz, köteles azt minden részvényes számára megtenni.
„Ez azt jelenti, hogy az állam nem választhatja ki, hogy ötöt akar, de tízet nem. Minden olyan részvényt meg kell vásárolnia, amelyet felajánlanak neki” – emelte ki.
Elmondása szerint az ár és a részvényesek érdeklődése függvényében az állam akár a tervezett öt százaléknál jóval nagyobb részesedést is megszerezhet.
„Ez akár tíz százalék is lehet” – mondta Jorgić.
Kiemelte, hogy kulcsfontosságú lenne, hogy az állam a NIS-ben átlépje a 33 százalékos tulajdoni küszöböt.
„Ekkor a többségi tulajdonos már nem rendelkezne kétharmados többséggel, miközben bizonyos fontos döntések meghozatalához kétharmados többség szükséges. Ebben az esetben az állam nélkül ilyen döntések nem lennének meghozhatók” – vélekedett Jorgić.
