A jövő héten Belgrádba érkezik az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) delegációja. A közvéleményben vita alakult ki arról, hogy a delegáció meghívás nélkül érkezik-e – ahogy azt a szerb parlament elnöke állítja –, vagy az Európai Unió által előkészített program részeként, ahogyan azt Szerbia európai parlamenti jelentéstevője, Tonino Picula mondja.
Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke és az Európai Integrációs Bizottság elnöke az insajder.net portálnak adott interjújában részletesen reagált az Európai Parlament Külügyi Bizottságának közelgő belgrádi látogatása körül kialakult vitákra, valamint Szerbia európai integrációs folyamatának aktuális kihívásaira.
Hangsúlyozta: a delegáció érkezése nem rendhagyó, és nem igényel hivatalos meghívást a fogadó ország részéről, mivel az ilyen tényfeltáró missziók esetében ez nem bevett gyakorlat. Mint mondta, Szerbia nem küldött meghívót, de ennek ellenére kész biztosítani a szükséges találkozókat és az intézményi együttműködést.
„Közölték, hogy január 23-a körül érkeznek, találkozókat kérnek, és hangsúlyozták, hogy szeretnének találkozni a parlament elnökével, az államfővel, valamint az országgyűlés képviselőcsoportjaival, frakcióival. Nem volt korrekt, hogy nem ellenőrizték, vajon a magas rangú állami tisztségviselők akkor az országban tartózkodnak-e, és emiatt alakult ki ez a nagy probléma, mivel a parlament elnöke január 23-án nincs Szerbiában” – mondta az alelnök.
Kovács Elvira azonban ezt nem tekinti diplomáciai problémának, hanem az intézményi rugalmasság jeleként értelmezi, hogy a delegációt az egyik alelnök fogadja. Véleménye szerint indokolatlan a közéleti felhajtás, hiszen a parlament működése nem egyetlen személyhez kötődik.
Az Európai Parlament és a szerb parlament kapcsolatáról az alelnök hangsúlyozta, hogy az együttműködés szükséges és intézményesített, ugyanakkor szerinte az EP egyes képviselői időnként túl nagy jelentőséget tulajdonítanak saját szerepüknek. Úgy véli, a jelenlegi konfliktus részben kommunikációs hibák következménye, és minden félnek érdeke lenne a párbeszéd erősítése.
Az európai integrációs folyamat kapcsán elismerte, hogy Szerbia hosszabb ideje stagnál, ugyanakkor számos konkrét lépést sorolt fel, amelyek szerinte bizonyítják az ország elkötelezettségét. Ilyen például a médiatörvények elfogadása, a szabályozó testületek – köztük az Elektronikus Médiaszabályozó Testület (REM) Tanácsa – körüli erőfeszítések, valamint a választási jogszabályok módosítása. Kiemelte az egységes választói névjegyzék felülvizsgálatát, amely az EU egyik legfontosabb ajánlása volt, és amelynek végrehajtása jelenleg is folyamatban van.
Ugyanakkor csalódottságának is hangot adott amiatt, hogy az elvégzett reformok ellenére Szerbia nem kapta meg a lehetőséget a harmadik csatlakozási klaszter megnyitására. Szerinte ez érthető frusztrációt okoz a szerb társadalomban és politikában. Az EU szerbiai nagykövetének antieurópai narratíváról szóló megállapításaival egyetértett, ugyanakkor hangsúlyozta: a reformok elsősorban nem Brüsszel, hanem a szerb polgárok érdekében fontosak. Kiemelte, hogy Szerbia célja jogrendszerének teljes összehangolása az uniós joganyaggal 2026 végéig.
A kül- és biztonságpolitikai összehangolás kérdésében Kovács Elvira rámutatott: az EU részéről nincs formális elvárás a teljes, százszázalékos igazodásra. A fokozatos közelítés a hivatalos követelmény, ugyanakkor az ukrajnai háború miatt egyes tagállamok – különösen a balti országok – nagyobb nyomást gyakorolnak Szerbiára. Szerint Szerbia értékalapon elkötelezett, amit az is bizonyít, hogy a Nyugat-Balkán országai közül arányaiban a legnagyobb mértékű segítséget nyújtja Ukrajnának. Oroszországgal szemben azonban az energetikai függőség miatt nem vezet be szankciókat, amit igazságtalannak tart, hogy emiatt az országot „büntetik”.
A REM Tanácsának megválasztása kapcsán Kovács Elvira visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a folyamat a Vajdasági Magyar Szövetség jelöltje miatt akadt el. Elmondása szerint a probléma abból fakadt, hogy figyelmen kívül hagyták a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak akaratát. A lemondások és a bojkott miatt az egész eljárást meg kellett ismételni, új pályázatot írtak ki, amely január közepén zárul. R reális esélyt lát arra, hogy a REM teljes tanácsát február elején megválasszák.
Az igazságügyi törvénycsomag kapcsán a parlament alelnöke úgy fogalmazott, az igazságszolgáltatás problémái évek óta fennállnak.
„Mindezek a problémák még abból az igazságügyi reformból erednek, amelyet erőszakkal hajtottak végre, és akkor kiválónak neveztek. Ezt követően számos bíróságot megszüntettek, a bírósági hálózat problémássá vált, és a rendszer most leginkább Belgrádra támaszkodik” – mondta, hozzátéve, hogy ez az egyik legszembetűnőbb következménye ezeknek a változásoknak.
A parlament alelnöke megerősítette, hogy frakciója támogatni fogja a napirenden szereplő módosításokat, amelyeket elsősorban technikai jellegűnek és a hatékonyság növelését szolgálónak tart. Bár elismeri a szakmai szervezetek kritikáit és a nyilvános vita hiányát, úgy véli, az ellenzék bírálatai túlzóak, és a sürgős elfogadást a bírósági rendszer túlterheltsége indokolja. Szerinte a mostani lépések nem érintik az alkotmányos reformokat, és hosszabb távon a rendszer működőképességét szolgálják.
Intézményi rugalmasságot sejtet, hogy az alelnök fogadja a küldöttséget (Fotó: Tanjug)
