A tavalyi, nagyszabású belgrádi tüntetésen hangágyú bevetésének ügye ismét a nyilvánosság középpontjába került a Politico írása után, amely arról számolt be, hogy szerb és orosz biztonsági szolgálatok állatkísérleteket végeztek a hangágyúk hatásainak vizsgálatára, összefüggésben annak kivizsgálásával, hogy március 15-én alkalmaztak-e akusztikus eszközt. Ugyanakkor, közel egy évvel később, a Szerbiában folyó ügyészségi vizsgálat a végső szakaszába lépett: körülbelül 200 meghallgatandó személy közül február elejére még három személy kihallgatását ütemezték be, ezt követően döntenek a további lépésekről, írja a Nova.rs portál.
Másfél hónap múlva lesz egy éve a belgrádi nagy tüntetésen, március 15-én történt incidensnek. Akkor több száz ember sérült meg, illetve tapasztalt egészségügyi következményeket. Miközben a hatalom tagadja, hogy akusztikus eszközt vetettek volna be, az ügyben a Belgrádi Első Alapfokú Ügyészség folytat nyomozást.
A hangincidens a Kralja Milana utcában történt, a megemlékezés ideje alatt, amely után több ezer állampolgár panaszkodott egészségügyi problémákra. Hat civil szervezet adatai szerint, a zvuk.labs.rs oldalon összesen 3 032 tanúvallomást dolgoztak fel azoktól, akik március 15-én érzékelték azt a „valamit”. Az élményeket meghatározott kategóriákba sorolták: a hang leírása; a hangon kívüli fizikai és pszichés tapasztalatok; a hang következményei; a pánikszerű menekülés (tömegpánik) következményei; valamint az ismeretlen hangkeltő eszköz hatásának vonala a Terazijétől a Kralja Milana utcán át Slavijáig.
A Nova.rs korábbi, civil szervezetekre hivatkozó beszámolója szerint az emberek különféleképpen írták le a hangot: detonációként vagy robbanásként; gépi, közúti vagy vasúti jármű zajaként; rakéta, lövedék vagy tűzijáték kilövéseként; elviselhetetlen, megmagyarázhatatlan és/vagy absztrakt zajként; repülőgép, légi jármű vagy drón hangjaként; alacsony frekvenciájú hangként (zúgás, morajlás, vibráció); hurrikánként, cunamiként, földrengésként; az emberek tömegének mozgásaként, hadseregként, rendőrségként; pánikszerű menekülésként; lovakként, állatcsordaként; vágtaként, dobogásként, dübörgésként; emberi sikolyokként, sípolásként és kiáltásokként.
Az emberek fejfájásról, fülzúgásról is beszámoltak, egyesek pedig a tömegpánik során elesés miatt sérüléseket szenvedtek.
Röviddel a hangincidens után felmerült, hogy hangágyút használtak, amit a biztonsági szolgálatok és az aktuális hatalom tagadtak.
Először azt közölték, hogy nincsenek ilyen akusztikus eszközök, majd megjelent az információ, hogy mégis vannak, és hogy ezeket néhány évvel ezelőtt szerezték be, noha beszerzésük jogilag nincs szabályozva.
Ivica Dačić belügyminiszter néhány napnyi tagadás után elismerte, hogy a szerb belügyminisztérium rendelkezik ezekkel az eszközökkel, de nem használja őket.
Dačić az első nyilatkozatát „ügyetlennek” nevezte, ugyanakkor hozzátette, hogy az eszközt nem használták, nem része a minisztérium felszerelésének, és „biztonságos helyen”, raktárban van. Nem sokkal később azonban újabb pontosítás következett.
Nyilvánosságra került ugyanis egy fénykép egy rendőrségi terepjáróra szerelt LRAD eszközről, amely a tüntetés napján, a szerb parlament közelében készült.
Ezt követően Ivica Dačić újra megszólalt, és kijelentette, hogy az LRAD-ot tájékoztatásra és figyelmeztetésre használják.
Az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé is került. A bíróság 2025. április 29-én ideiglenes intézkedést rendelt el, amelyben felszólította a Szerb Köztársaságot, hogy további intézkedésig tartózkodjon a hangkeltő eszközök alkalmazásától a gyülekező állampolgárok ellenőrzésére.
Amint a CRTA írta, a döntés azt követően született, hogy 47 állampolgár nevében civil szervezetek – a Belgrádi Emberi Jogi Központ, a CRTA, a Jogászok Bizottsága az Emberi Jogokért (YUCOM), az A 11 Kezdeményezés, a Polgári Kezdeményezések és a FemPlatz – kérelmet nyújtottak be.
A hatalom tagadja, hogy akusztikus eszközt vetettek volna be
