A ljubljanai székhelyű Nemzetközi Közel-keleti és Balkáni Tanulmányok Intézete (IFIMES) elemzése szerint Szerbia a regionális gazdasági rend átalakulásának küszöbéhez érkezett. A jelentés szerint 2026 folyamán Szerbia nominális bruttó hazai termékének (GDP) nagysága elérheti Horvátországét, míg 2027-re várhatóan átveszi a legnagyobb délkelet-európai gazdaság pozícióját.
Az elemzés, mely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzéseire alapozott, egyúttal arra is rámutat, hogy az évtized végére Szerbia összgazdasági ereje jelentősen meg fogja haladni Szlovéniáét is, ami megerősíti az ország szerepét mint a Nyugat-Balkán központi gazdasági pillérét, olvasható a Blic Biznis portálján.
Ugyanakkor a multilaterális intézmények gyengülése, a geopolitikai feszültségek erősödése, valamint a gazdaság és a biztonság egyre szorosabb összefonódása olyan környezetet teremt, amelyben a gazdasági növekedés önmagában már nem jelent garanciát a hosszú távú stabilitásra. Ebben az összefüggésben Szerbia jelenleg a relatív makrogazdasági konszolidáció szakaszában van, ugyanakkor fokozott külső és belső kockázatokkal szembesül.
Az IMF előrejelzései szerint Szerbia reál GDP-növekedése 2026-ban 3 és 4 százalék között alakulhat, az infláció kontroll alatt maradhat, a munkaerőpiac pedig stabil lehet. A költségvetési hiány és az államadósság fenntartható keretek között marad, míg a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését elsősorban a fejlesztési projektekhez kapcsolódó beruházások és import magyarázzák.
Külön hangsúlyt kap az energiabiztonság, mint a jövőbeli fejlődés egyik kulcseleme. Az IFIMES rámutat az energetikai szektorban meghozandó stratégiai döntések jelentőségére, melyek a Szerbiai Kőolajipari Vállalatra, valamint a pancsovai finomító hosszú távú stabilitására vonatkoznak.
A külföldi közvetlen befektetések – amelyek az elmúlt évben meghaladták a több milliárd eurót –, az infrastrukturális beruházásokkal és az ipari bázissal együtt a gazdasági növekedés fontos támaszát jelentik.
Az elemzés ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az összgazdasági erő növekedése nem jelenti automatikusan az életszínvonal emelkedését is.
Bár Szerbia a gazdaság méretét tekintve vezető szerepet vesz át a térségben, az egy főre jutó GDP alapján továbbra is elmarad Horvátország és Szlovénia mögött, így miközben a gazdasági növekedés erősíti az ország nemzetközi pozícióját, a belső társadalmi kihívások megkövetelik a fejlesztési politikák gondos összehangolását az állampolgárok igényeivel.
Az IFIMES több lehetséges jövőbeli forgatókönyvet is felvázolt: a stabil növekedést a geopolitikai kockázatok ellenőrzött szintje mellett; a felgyorsult gazdasági lendületet, amely az energetikai és intézményi reformokra épül; valamint egy kedvezőtlen forgatókönyvet, amely súlyosabb globális zavarok és a beruházások visszaesése esetén következhet be. Az intézet arra a következtetésre jutott, hogy Szerbia azon képessége, hogy a mennyiségi gazdasági növekedést fenntartható és inkluzív társadalmi fejlődéssé alakítsa, a következő évtized gazdaság- és társadalompolitikájának legfontosabb próbatétele lesz.
Nyugat-Balkán központi gazdasági pillére leszünk
