Az elmúlt napokban nagyszabású munkálatok kezdődtek a budapesti Keleti pályaudvar peronjainak felújításán, és az első utasok Belgrádból az új vasútvonalon várhatóan március közepén érkeznek meg.
A Budapest–Belgrád vasútvonal, amelyet a bejelentések szerint február végén helyeznek üzembe, nemcsak új stratégiai vasúti összeköttetést jelent Magyarország és Szerbia között, hanem jelentősen átalakítja a magyar vasúti infrastruktúrát is – írja a Politika című napilap.
A vonalon alacsonypadlós, kínai gyártású elektromos motorvonatok közlekednek majd, ami indokolttá tette, hogy Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, a Keleti pályaudvar újabb felújítási szakaszba lépjen.
A magyar államvasutak (MÁV) adatai szerint a Délegyháza–Kelebia–Belgrád irányából érkező személyvonatok a jövőben a pesti Keleti pályaudvar felújított, az új járműtípushoz igazított peronjait használják majd.
A projekt célja egy 55 centiméter magas, akadálymentes peron kialakítása, amely teljes mértékben megfelel az európai vasúti szabványoknak.
„A felújításnak egyértelmű stratégiai jelentősége van. A munkálatok befejezése után a Keleti pályaudvar képes lesz fogadni a kínai gyártású, úgynevezett ‘Soko’ elektromos motorvonatokat, amelyeket a szerb vasúti üzemeltető tervez használni a Budapest–Belgrád vonalon” – magyarázta Hernádi Gábor vasúti infrastruktúra-szakértő.
Hernádi kiemelte: ezek a vonatok alacsonypadlós kialakításúak, ezért eltérnek a Magyarországon megszokott járműparktól, mivel nem rendelkeznek kihúzható lépcsőkkel. Emiatt kulcsfontosságú a peronmagasság és a vonat padlószintjének pontos illesztése, ami a peronok átalakítását teszi szükségessé.
Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere szerint a rendszeres teherszállítás a vonalon február 27-én indulhat el, míg a személyszállítás március közepén kezdődhet meg, amennyiben megszületnek a végleges műszaki és biztonsági engedélyek.
Sajtótájékoztatóján Lázár hangsúlyozta: az új vasútvonal teherszállítási kapacitásainak jelentős részét már értékesítették, ami a gazdasági szereplők erős érdeklődését jelzi e gyors és hatékony szállítási útvonal iránt. Elmondta, hogy Magyarország naponta három pár tehervonat-indulást garantál, ahogyan Belgrád is, ami azt jelenti, hogy Budapestről két óránként indulhatnak tehervonatok. Ez a gyakoriság jelentősen tehermentesíti a közúti forgalmat, és felgyorsítja az áruszállítást a két ország között, valamint tovább, Délkelet-Európa és Ázsia piacai felé.
A miniszter hozzátette: a személyforgalom megindítását február 27. és március 15. közé várják, ami tovább javítja Szerbia és Magyarország polgárainak összeköttetését, valamint élénkíti a turizmust és az üzleti kapcsolatokat a két ország között.
Elmondása szerint a magyar fél arra törekszik, hogy a határ-és útlevél-ellenőrzés ne tartson tovább 30 percnél, ami jelentősen csökkentené a teljes menetidőt, és versenyképesebbé tenné a vasúti közlekedést a közúti vagy légi közlekedéssel szemben.
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza – amelyet elsősorban kínai hitelből finanszíroztak (85 százalékban) – elkészült, és jelenleg tesztelési fázisban van. A pályát kétvágányúra építették át, és legfeljebb 160 km/órás sebességre tervezték, ami az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb magyarországi vasútfejlesztési projektje.
A teljes vonal hossza mintegy 350 kilométer, ebből a magyarországi szakasz 166 kilométer, amely Budapest és Kelebia között húzódik.
Dolgoznak egy akadálymentes peron kialakításán (Fotó: Economx)
