A közrendről és köznyugalomról szóló törvény módosításának tervezete komoly aggodalmakat váltott ki jogvédők, civil szervezetek és újságírók körében. A Zoran Pašalić ombudsman kabinetjében készült javaslat szerint a közösségi hálókon tanúsított „illetlen, durva” viselkedés, sértések és fenyegetések is szabálysértésnek minősülnének, vagyis a rendőrség felügyelete kiterjedne az online térre is.
Szakértők szerint a tervezet súlyosan sérti a szólásszabadságot, és tág teret nyit a visszaélések előtt. Milena Vasić ügyvéd, a Jogászok az Emberi Jogokért Bizottság ügyvezető igazgatója rámutatott: az ombudsman feladata nem tiltások kezdeményezése, hanem a polgárok jogainak védelme. Véleménye szerint a javaslat éppen ellentétes ezzel a szereppel, és inkább az állam érdekeit szolgálja.
„Elemeztük a digitális térben megvalósuló véleménynyilvánítás szabadságát Szerbiában, és bizonyítani tudtuk, hogy az interneten keresztül elkövetett biztonság elleni fenyegetések és a büntetőeljárások többsége valójában az államfő és más közfunkcionáriusok védelmében indul, miközben a legkevesebb feljelentés és ítélet azokban az esetekben születik, amikor nők ellen követnek el bűncselekményeket – holott ők szenvedik el a legtöbb fenyegetést és sértést a közösségi hálókon, és ezek az eljárások húzódnak el a leghosszabb ideig” – mutatott rá Vasić.
Hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság természetéből fakadóan magában foglalja a kemény, sőt olykor sértő hangvételű kritikát is, különösen közszereplők és politikusok esetében. A káromkodás, az irónia vagy a szarkazmus önmagában nem lehet alapja szankcióknak, amíg nem jár közvetlen erőszakra való felhívással. A tervezet azonban jelentősen beszűkítené ezt a mozgásteret, és elvenné a polgároktól az egyik legfontosabb platformot, ahol elégedetlenségüket kifejezhetik.
Különösen problémásnak tartják azt az előírást, amely szerint az online szabálysértéssel gyanúsított személynek kellene bizonyítania ártatlanságát, és nyolc napon belül megneveznie azt, aki helyette használta a fiókot. A jogvédők szerint ez sérti az ártatlanság vélelmét, és nyomozati feladatokat hárít a polgárokra, amelyek az állami szervek hatáskörébe tartoznak.
Uroš Jovanović, a Polgári Kezdeményezések képviselője úgy értékelte, hogy az ombudsman hivatalában készült tervezet valójában legalizálja a rendőrség tavalyi utcai tüntetések során tanúsított gyakorlatát, és ezt most a közösségi hálókra is kiterjesztené. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy évben a rendőrség embereket állított meg, azonosított, informális meghallgatásokra vitt be, és sok tüntető szabálysértési bírói idézést kapott.
„Ha a közösségi háló valóban közterületté válik, és ezt a tervezetet elfogadja a parlament, ugyanez fog megismétlődni. A rendőrség figyelni fogja a közösségi médiát, szkennelni fogja, ki mit ír. A közösségi hálókon nincs meg az, ami a valódi köztereken igen: a kontextus, a hangnem, a viselkedés. Egy szarkazmusból, iróniából vagy akár egy dalszövegből nagyon könnyen lehet sértést, durva vagy illetlen viselkedést kreálni” – figyelmeztetett Jovanović.
Szerinte a magas pénzbírságok és a szabadságvesztés lehetősége elrettentő hatással lenne a felhasználókra, és öncenzúrához vezetne.
„Amikor az emberek látják a kiszabható büntetések mértékét – beleértve a pénzbírságot és a szabadságvesztést is –, kétszer is meggondolják majd, mit írjanak, vagy hogy egyáltalán írjanak-e. Ez elfojtja a közösségi médiát. Ez még egy olyan tér, amely nincs teljesen a hatalom ellenőrzése alatt, és ezt akarják kontroll alá vonni” – mondta.
Ez különösen veszélyeztetné azokat a kezdeményezéseket, amelyek szolidaritásra, segítségnyújtásra vagy adománygyűjtésre irányulnak – vagyis azokat a civil aktivitásokat, amelyek az elmúlt években fontos szerepet játszottak a társadalomban.
Tamara Filipović, a Szerbiai Független Újságírók Egyesületének főtitkára szerint a tervezet az újságírókra és forrásaikra is nyomást gyakorolna, és jelentősen növelné az öncenzúra kockázatát. Kiemelte, az Európai Unióban a közrendre vonatkozó szabályok nem terjednek ki a digitális térre, ott külön jogszabályok rendezik az online platformok működését.
A tervezet szerint a közösségi médiában szabálysértésnek minősülne többek között a sértés, fenyegetés, „megtévesztő” tartalmak közzététele, engedély nélküli adománygyűjtés, sőt akár a jövendőmondás vagy álomfejtés is. A kiszabható büntetések 10 000 és 150 000 dinár közötti pénzbírságot, közérdekű munkát vagy akár 60 napos elzárást is magukban foglalhatnak.
A kritikusok egybehangzóan attól tartanak, hogy a törvénymódosítás elfogadása a közösségi hálók rendőri ellenőrzéséhez, a véleménynyilvánítás beszűküléséhez és a demokratikus nyilvánosság további gyengüléséhez vezetne.
A pénzbírság és szabadságvesztés lehetősége öncenzúrához vezethet (Fotó: shutterstock)
