Szlovénia január 1-jétől egy innovatív munkavégzési modellt vezetett be az 58 évnél idősebb, legalább 35 év munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók számára, adta hírül a Szerbiai Rádió és Televízió.
A modell lényege, hogy az alkalmazottak a teljes munkaidő 80 százalékát dolgozzák le, a bérük 90 százalékát kapják meg, miközben a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat teljes összegben fizetik utánuk. A reform célja, hogy a tapasztalt munkaerőt hosszabb ideig a munka világában tartsa, ugyanakkor megkönnyítse számukra a pályafutás utolsó szakaszát.
Nadežda Satarić, az „Amiti” szervezet képviselője az RTS-nek nyilatkozva elmondta, hogy egy hasonló megoldás Szerbiában is hasznos lenne. Véleménye szerint ez a modell minden érintett fél számára előnyös.
„Első pillantásra ez egyértelműen a munkavállalók javát szolgálja, de mélyen hiszem, hogy a munkáltatók számára is előnyös” – hangsúlyozta Satarić.
Elmagyarázta, hogy ezzel a megoldással csökkenthető az előrehozott nyugdíjazások száma, és megőrizhető a munkaerőpiacon a felbecsülhetetlen értékű tapasztalat.
A rendszer az 58 év feletti, legalább 35 év szolgálati idővel rendelkező munkavállalókra vonatkozik. Satarić szerint az ilyen megoldás több szabadidőt és kisebb fizikai megterhelést jelent az idősebb dolgozóknak, anélkül hogy csorbulnának a későbbi nyugdíjjogosultságaik.
„Az állam számára is előnyös lesz, hiszen több befizetés érkezik a nyugdíjalapokba. Úgy gondolom, ez mindenkinek hasznára válik” – emelte ki, hozzátéve, hogy Izlandon, Írországban és Németországban is alkalmaznak már hasonló modelleket válaszul a népesség elöregedésére és a munkaerőhiányra.
Bár Szerbiában léteznek bizonyos kedvezmények a nyugdíjasok foglalkoztatására, a jogszabályok jelenleg nem ismernek ilyen rugalmas munkavégzési modellt. Ahhoz, hogy a „80–90–100” rendszer nálunk is életbe léphessen, törvénymódosításokra van szükség.
Rámutatott arra a problémára is, hogy sok munkavállaló nem teljesen munkaképtelen, mégsem bírja a napi nyolcórás munkaidőt. Számukra az ilyen jellegű munkarendszerek valódi megoldást jelenthetnének. Különösen érintettek azok a foglalkozások, amelyek nagy fizikai megterheléssel járnak.
Szlovénia már további intézkedéseket is fontolgat, például a hatórás munkanapot és a meghosszabbított hétvégét, azzal a céllal, hogy 2028-ig bevezesse a 34 órás munkahetet.
Satarić szerint az új szlovén modell azt bizonyítja, hogy a munkavállalókról való gondoskodás nem költség, hanem befektetés.
A munkavállalókról való gondoskodás befektetés
