Az elmúlt időszakban a Vajdasági Magyar Szövetség erőteljes kampányba kezdett a 2026-os magyarországi választásra jogosultak levélszavazati regisztrációjával kapcsolatosan. A párt politikusai folyamatosan igyekeztek úgy alakítani az interjúikat, hogy a regisztrációs folyamat beszédtéma legyen, és még egy honlapot is létrehoztak erre a célra.
A VMSZ ezúttal is a teljes ellenőrzése alá vont és tartott Concordia Minoritatis Hungaricaét (CMH) előtérbe helyezve igyekezett minél több vajdasági magyart meggyőzni, hogy regisztráljon. Vajdaság településein 71 regisztrációs pontot hoztak létre, s ezek között természetesen megtalálhatók a a CMH mellett a Vajdasági Magyar Szövetség irodái, a helyi közösségek, a művelődési egyesületek és a falugazdász irodák is, vagyis azok az intézmények és szervezetek, ahol a párttagok ülnek.
A 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról, illetve annak 92. §.(3.) bekezdése részletesen előírja a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtás szabályait. A bekezdés így szól:
„A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétele iránti kérelmének az (1) bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmaznia kell:…
a) azt a postacímet, ahova a szavazási levélcsomag eljuttatását kéri, vagy
b) annak a – 277. § (2) bekezdése szerinti – településnek, illetve külképviseletnek a megjelölését, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni.”
Aki regisztrál, megadja személyes adatait, annak az általa megadott postacímre érkezik a levélszavazati csomagja.
Tíz év után ismét regisztrálni kell
A központi névjegyzék vezetése címszó alatt a törvény A Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzék adatairól ír, amely adatokat folyamatosan frissítik:
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása stb.
Az új regisztrációs kampány azért fontos, mert aki még nem szavazott vagy változás állt be az adatokban, friss adatokkal kell rendelkeznie. Az sem mellékes, hogy a regisztráció tíz évig érvényes, utána hosszabbítani kell.
A 2026. évi általános országgyűlési választáshoz kapcsolódóan a REGISZTRÁCIÓS kérelemnek 2026. március 18-án 16 óráig be kell érkeznie.
A folyamattal kapcsolatban felvetődik néhány kérdés:
-
Ellenőrzi-e bárki is a regisztrációkor megadott, valósnak mondott adatokat?
-
A nyilvántartási adatok egyeznek-e a szerbiai anyakönyvi adatokkal?
Ezekre a választ a Nemzeti Választási Iroda adhatja meg, viszont fontos tudni, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a 2026. évi országgyűlési választási kampány adatvédelmi vonatkozásairól című dokumentumban a következő áll:
„Az Alaptörvény VI. cikkének (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Az adatvédelem és az információs önrendelkezés alapvető célja, hogy erősítse és megőrizze az állampolgárok bizalmát az állammal szemben. A választási folyamat tisztaságába vetett közbizalom a demokrácia egyik legfontosabb pillére.”
Az EU-s általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) Magyarországon a 2018-as évi XXXVIII. törvény szabályoz. Ez az előírás felveti annak a kérdését, hogy a határon túli adatkezelők, adatfeldolgozók tudják-e, hogy milyen szabályok alapján dolgozhatnak, és kértek-e hozzájárulást a személyes adatok kezeléséhez?
A választási törvény minden magyar állampolgárra vonatkozik
Fontos kérdés a választási törvény betartása. A magyarországi választási törvény külhonban is betartandó, ugyanis a magyar állampolgárra a magyar törvények érvényesek, bárhol is tartózkodik a világon.
A választás elleni bűncselekmény a Büntető Törvénykönyv 350. §-ában kapott helyet. A törvény többféle elkövetési formát említ, így például büntetendő az, ha valaki a saját szavazatát árulja pénzért, vagy más nevében vagy többször szavaz jogosultság nélkül.
Büntetni rendeli a jogszabály a választási titkosság megsértését, valamint a szavazás, a népszavazás végeredményének meghamisítását is. A választások és a népszavazások rendjének megőrzése kiemelt közérdek, hiszen ezek biztosítják a demokratikus döntéshozatal zavartalanságát.
Ha valaki befolyásolni vagy manipulálni próbálja a választási folyamatot, azzal nemcsak az egyéni választójogot sérti, hanem a teljes demokratikus intézményrendszert is veszélyezteti.
Juhász: A határon túli közösség két-három mandátumnak a sorsáról dönt
A levélszavazással kapcsolatban Juhász Bálint, a VMSZ intézőbizottsági elnöke a következőket nyilatkozta a Magyar Szónak:
– A határon túl élő magyarok nem fogják döntően befolyásolni a magyarországi választásokat, annak a kimenetele Magyarországon, Budapesten és vidéken, megyei jogú városokban, kisebb és nagyobb településeken fog eldőlni, de a határon túli közösség összességében két-három mandátumnak a sorsáról dönt, és amennyire Magyarország kormányának nemzetpolitikája kihat az életünkre, annyira, úgy gondolom, hogy mi is befolyásolhatjuk, és el kell mondanunk nekünk, határon túl élő magyaroknak, hogyan képzeljük el, milyen kormányt szeretnénk. Olyat, amelyik nyitott, odafigyel a határon túli magyar közösség prioritásaira, igényeire, a problémáira és annak megoldásaira, vagy pedig olyat, amelyik ettől elzárkózik.
