A fiatalok tömeges elvándorlása Szerbiából és a régióból már nem tekinthető átmeneti trendnek vagy érzelmi reakciónak a gazdasági válságra. Az OECD és a Világbank adatai szerint a Nyugat-Balkán a fiatalok legintenzívebb elvándorlásával jellemezhető régiók közé tartozik, különösen a 18–35 éves korosztályban. Bár gyakran leegyszerűsítik az okokat, és pusztán a fizetésekre szűkítik le, a tényleges motivációk sokkal mélyebbek és rendszerszintűek, írja a Nova.rs.
Szerbiában és a régióban még a magasan képzett fiatalok is gyakran nem engedhetik meg maguknak a saját lakhatást családi segítség nélkül. A határozott idejű szerződések, a nem szabályozott munkaviszonyok és a lassú szakmai mobilitás a stagnálás érzését keltik. A nyugat-európai országok ezzel szemben kiszámíthatóságot nyújtanak: a fiatalok tudják, mit kapnak, és mit várnak el tőlük. A legfontosabb különbség nem csupán a fizetés nagyságában rejlik. A fiatalok elsősorban a bizonytalan munkaviszonyok, az önálló élet lehetetlensége és az intézményekbe vetett bizalom hiánya miatt vándorolnak el.
A legnépszerűbb országok továbbra is Németország, Ausztria és Svájc, míg az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban felbukkan Szlovénia, Olaszország, és kisebb mértékben a Benelux-államok is.
Németország: stabilitás, nagy munkaerőpiac és világos szabályok
Németország kétségkívül a leggyakoribb célpont a fiatalok körében Szerbiából és a régióból. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szerbiai migrációk Németországba folyamatosan az EU-n kívüli legnagyobb számúak közé tartoznak.
Az ok nem csupán a magas fizetés, hanem a munkaerőpiac mérete és sokszínűsége. A német rendszer lehetővé teszi a fiatalok számára a viszonylag gyors belépést a legálisan szabályozott munkaviszonyba. A szerződések egyértelműek, a munkaidő meghatározott, a munkavállalói jogokat intézményesen védik. Különösen fontos, hogy a fiataloknak nem kell „tökéletes” karriert felmutatniuk a fennmaradáshoz, és az alacsonyabb képzettséget igénylő munkák is lehetővé teszik az önálló életvitelt, ami Szerbiában és a régióban gyakran nem lehetséges.
A német szociális biztonsági rendszer – beleértve az egészségbiztosítást, a munkanélküli juttatásokat és a támogatott átképzést – azt nyújtja, ami otthon gyakran hiányzik: a fiatalok érzik, hogy a kudarc nem a vég.
Ausztria: gyors előrelépés és kiegyensúlyozott életminőség
Ausztria különösen kedvelt Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország fiataljai körében. A Statistik Austria adatai szerint a fiatal migránsok a leggyorsabban növekvő munkaerőpiaci szegmens egyikét képezik.
Ausztria hasonló előnyöket kínál, mint Németország, de rendszerének szervezettsége miatt gyakran kevésbé kaotikus. A fizetések magasak az életköltségekhez képest, különösen Bécsen kívül, és a szakképzési és foglalkoztatási rendszer lehetővé teszi a gyors előrelépést. Sok régiós fiatal számára Ausztria kompromisszum az anyagi lehetőségek és a mindennapi élet minősége között, kevesebb adminisztratív akadállyal, mint a nagyobb országokban.
Svájc: kiemelkedő fizetések és hosszú távú gazdasági biztonság
Svájc elsősorban a magas fizetések miatt vonzza a régió fiataljait. Az OECD adatai szerint az átlagkeresetek jelentősen meghaladják az európai átlagot, még a nem magasan specializált szektorokban is.
Ugyanakkor Svájc magasabb követelményeket támaszt: az életköltségek magasak, a munkaerőpiac versenyképes, és a társadalmi integráció lassabb. Aki azonban sikeresen elhelyezkedik, hosszú távú gazdasági biztonságot talál, amit a hazai országok nem tudnak biztosítani.
Szlovénia és Olaszország: közelség és hozzáférhetőség
Az utóbbi években Szlovénia egyre népszerűbb célponttá vált a szerbiai és boszniai fiatalok körében, különösen az iparban és a logisztikában. Az ok egyszerű: közelség, nyelvi hasonlóság és stabil munkaerőpiac.
Olaszország gyakrabban választott célpont a horvát és montenegrói fiatalok körében, de felbukkan a szerbiai fiataloknál is, főként szezonális munka és családi kapcsolatok miatt. Hosszú távú megoldásként azonban ritkán szolgál az ország gazdasági problémái és a magas fiatal munkanélküliség miatt.
Ezzel szemben Dánia, Svédország és Norvégia a legmagasabb életminőséget kínálja Európában, a szerbiai és régiós fiatalok ritkábban választják első célországként. Nem a lehetőségek hiánya a probléma, hanem a belépés bonyolultsága.
A skandináv országok nyelve nehezen elsajátítható, munkaerőpiacuk zártabb, és a társadalmi integráció magas küszöbű. Nyelvismeret nélkül nehéz előrelépni, és a munkavállalási folyamat gyakran lassabb, mint Németországban vagy Ausztriában.
Akik később, tapasztalatszerzés után költöznek Skandináviába, gyakran hosszú távon maradnak, a stabilitás és a szociális biztonság miatt.
A fiatal generáció a kiszámíthatóságra vágyik (Fotó: freepik)
