Február 4-én van a rákellenes küzdelem világnapja. A rosszindulatú daganatos megbetegedések továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak Szerbiában a szív- és érrendszeri betegségek mellett. A legfrissebb adatok szerint az országban elhunytak több mint egyötöde – pontosan 20,07 százaléka – rák következtében veszti életét, írja a Danas.
A „Dr. Milan Jovanović Batut” Közegészségügyi Intézet 2024-es jelentése szerint évente mintegy 41 ezer új daganatos esetet diagnosztizálnak, miközben csak 2022-ben 19 350 ember halt meg valamilyen rosszindulatú betegség miatt.
Különösen riasztó a tüdőrák helyzete: évente körülbelül hétezer új beteg jelenik meg, közülük ötezer nem éli túl a kórt. A férfiaknál továbbra is ez a leggyakoribb daganattípus, a nőknél pedig az emlőrák vezet.
Dr. Slavica Plavšić tüdőgyógyász szerint a rákellenes küzdelem világnapja Szerbiában egyelőre nem az eredmények, hanem a figyelmeztetések napja. „Sajnos ezt a napot nem úgy várjuk, mint egy ország, amely előrelépett a megelőzésben és a korai felismerésben, hanem mint egy társadalom, amely egyre rosszabb mutatókkal, növekvő betegszámmal és lesújtó halálozási rátával néz szembe” – fogalmazott.
A szakember hangsúlyozza, hogy bár léteznek kötelező szűrőprogramok – például az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák esetében –, ezek hatékonysága messze elmarad a várttól. „A papíron létező szűrés nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is működik. Kevés a szakember, hiányos a felszerelés, hosszú a várakozási idő, és sokszor nem világos, hol végződik a megelőzés és hol kezdődik a diagnosztika” – magyarázza Plavšić.
Külön problémát jelent a betegek lassú ellátási útja. A tüdőrák gyanújával orvoshoz fordulók gyakran hónapokig várnak a pontos diagnózisra. „A folyamat sokszor antibiotikumos kezeléssel indul, majd specialistákhoz küldik a beteget, nem ritkán rossz irányba. Mire a CT, a biopszia és a szövettani vizsgálat elkészül, két-négy hónap is eltelhet. Minden elvesztegetett nap csökkenti a túlélés esélyét” – figyelmeztet.
A korszerű terápiák – immun- és célzott kezelések – hatalmas előrelépést hoztak, de Szerbiában nem minden elérhető. A műtéti beavatkozás a leghatékonyabb megoldás lenne, ám csak a betegek mintegy tíz százalékánál alkalmazható, ráadásul magánklinikákon gyakran több mint tízezer euróba kerül.
A nők egészségügyi szűréseivel kapcsolatban prof. dr. Snežana Rakić nőgyógyász arra figyelmeztet, hogy az emlőrákszűrésen való részvétel aránya nagyon alacsony. „Szerbia az emlőrák halálozásában Európa élmezőnyében van. A fő ok a késői diagnózis és a szűrések iránti érdektelenség. Pedig ha a betegséget korai stádiumban fedezik fel, a gyógyulási arány 90–95 százalék” – hangsúlyozza.
A rendszer hibáira Danica Grujičić onkológus, az egykori egészségügyi miniszter is rámutat. Szerinte a legnagyobb gond az alapellátás túlterheltsége és rossz szervezése. „Az alapellátásban dolgozó orvosoknak sem idejük, sem lehetőségük nincs valódi megelőző munkára. Túlterheltek, megalázottak, és gyakorlatilag adminisztrátorokká váltak. Így nem lehet hatékony egészségügyet működtetni” – nyilatkozta.
Grujičić szerint alapvető változásokra lenne szükség: több háziorvosra, jobb felszereltségre, és olyan vezetőkre, akik hosszú távú stratégiában gondolkodnak. „Nem normális, hogy egyes osztályokon több az orvos, mint a nővér. A rendszer rosszul szervezett, és ez végső soron a betegek életébe kerül” – figyelmeztet.
Pozitív példaként említhető a 2020-ban elindított vajdasági tüdőrákszűrési program, amely alacsony dózisú CT-vizsgálattal igyekszik korán felismerni a betegséget. Bár az eredmények ígéretesek, Belgrádban a gyakorlat akadozik: a telefonos bejelentkezés nehézkes, a szervezés kaotikus, ami sok érdeklődőt elriaszt.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a rák nem feltétlenül halálos ítélet – de csak akkor, ha időben felismerik és megfelelően kezelik. Amíg azonban a szűrőprogramok szervezetlenek, a diagnosztika lassú, és a betegek hónapokat várnak a kezelésre, addig Szerbia statisztikái aligha fognak javulni. Az idő pedig az onkológiában szó szerint életet jelent.
A rákszűrés hatékonysága messze elmarad a várttól (Fotó: pixabay)
