A hatalom új választási törvények tervezeteit küldte meg a Szerbiai Parlamentnek, amelyek – ahogy az már most látható – hasonló hatásúak lehetnek, mint amit a Mrdić-féle törvények okoztak az igazságszolgáltatásban. Szakértők szerint, ha ezeket a törvényeket elfogadják, az utat nyithat az eddigi legnagyobb választási visszaélések előtt, írja a Nova.
A múlt héten három választási törvény tervezete érkezett meg a Szerbiai Parlamentbe. A tervezeteket hétfőn megküldték a képviselőcsoportoknak, civil szervezeteknek, az ODIHR-nek, az EBESZ-nek és az Európai Bizottságnak, akiktől véleményt várnak a javasolt módosításokról.
Korábban Ana Brnabić parlamenti elnök bejelentette ezen törvények elfogadását, amelyek szerinte további öt ODIHR-ajánlás teljesítését biztosítanák. Brnabić pontosítása szerint a képviselőkről szóló törvény, a helyi választásokról szóló törvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításairól van szó.
Sofija Mandić, az Igazságügyi Kutatóközpont (CEPRIS) jogásza a Peščanik számára írt cikkében arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a törvényeket elfogadják, olyan helyzet állhat elő, amelyben a fantomlisták gyakorlatilag legálisan jöhetnek létre, ezáltal helyeket szerezhetnek a választási bizottságokban, végső célként pedig az összes választási manipuláció „elsimítása” szolgálhat.
„A tervezet azt javasolja, hogy egy választópolgár az aláírásával több választási listát is támogathasson. Tudjuk, hogy az előző választásokon teljesen lelepleződött az a mechanizmus, amelyben listák hamisított aláírásokkal indultak. Ha a javasolt megoldásokat elfogadják, nem lesz szükség aláírás-hamisításra a kicsi és valójában nem létező politikai entitások esetében, így ugyanaz a 10.000 aláíró, aki a Szerb Haladó Párt listáját támogatta, korlátlan számú más listát is támogathat, amelyek így képviselőket kapnak a választási bizottságokban, ahol mesterségesen létrehozott szavazógépezettel ‘elsimíthatják’ az összes választási döntést, beleértve az eredményeket is” – magyarázza Mandić.
A kisebbségi listák esetében még súlyosabb a visszaélés lehetősége.
Például már nem minősülne visszaélésnek, ha egy kisebbségi listán induló jelöltek más politikai pártok tagjai is egyben – ez a korlátozás csak a lista vezetőjére és az első helyen álló jelöltre vonatkozna. Emellett megszűnne az a lehetőség, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaitól véleményt kérjenek arról, egy adott párt vagy koalíció jogosult-e kisebbségi listaként indulni. A törvénytervezetek kedvezményes helyzetet biztosítanának a kisebbségi listáknak, amelyek kevesebb összegyűjtött aláírással indulhatnának, és kevesebb szavazatra lenne szükségük egy képviselői vagy önkormányzati mandátum megszerzéséhez.
Mandić szerint mindez lehetővé tenné, hogy a kisebbségi listákon – amelyeket ugyanazok az emberek támogathatnak, akik az SNS-t is – olyan jelöltek induljanak, akik egyben a kormánykoalíció tagjai, sőt akár annak prominens tisztségviselői is.
Biljana Đorđević, a Zöld–Baloldali Front parlamenti képviselője a Nova portálnak elmagyarázta, hogy ezek jelenleg nem törvényjavaslatok, így hivatalosan senki nem nyújtotta be őket parlamenti eljárásra.
„Hasonló, de nem teljesen azonos tervezeteket küldött nekünk a kormány munkacsoportja a 2023. decemberi választások után. Már akkor is azt követeltük, hogy ez a folyamat a parlamentben történjen, ne pedig egy titkos csoport írja a választási törvényeket, amelynek tagjait nem ismerjük. Most, miután a civil szervezetek és az ellenzék kilépett a munkacsoportból, a haladók így próbálják keresztülvinni saját javaslataikat” – magyarázza Đorđević.
A tervezetek addig nem kerülhetnek a parlament elé, amíg azokat a kormány vagy a kormánypárti képviselők valamelyike hivatalosan nem terjeszti elő.
„Választási csalás mindenképpen lesz, ez a rezsim nem fogja javítani a választási feltételeket. Arra kell koncentrálnunk, hogyan hangoljuk össze az ellenzéki frontot, és hogyan készüljünk fel a lehető legjobban a választásokra, hogy győzni tudjunk és megvédjük a győzelmet – annak ellenére, hogy az SNS biztosan újra megpróbál majd csalni” – zárta szavait Đorđević.
Ahogy Sofija Mandić figyelmeztetett, a törvények előírnák, hogy a választási bizottságok döntései ellen nem lehetne közvetlenül bírósághoz fordulni, hanem csak magához a bizottsághoz mint elsőfokú szervhez.
„Olyan határidők mellett, amelyeket órákban mérnek, ez remek módszer arra, hogy az SNS által irányított iktatók éppen akkor zárjanak be, amikor az ellenzéki erők benyújtanák a fellebbezést” – írta Mandić.
Egy választópolgár az aláírásával akár több választási listát is támogathat
