Január végén jelent meg a Journal of Psychopharmacology folyóiratban annak a kanadai kutatásnak az eredménye, amelyben 16 pszichoaktív szer káros hatásainak felmérésére vállalkoztak – mint kiderült, messze az alkohol okozza a legsúlyosabb társadalmi károkat az országban. A tanulmány szigorú, szakértői alapon készült módszertannal rangsorolja az anyagokat – nemcsak farmakológiai kockázataik, hanem a valós, népességi szintű hatásuk alapján is, ideértve a testi, lelki és társadalmi következményeket mind a fogyasztókat, mind a környezetüket tekintve – írja a qubit.hu.
A 20 fős kutatócsoportban addiktológiai, epidemiológiai, népegészségügyi, pszichiátriai, valamint ártalomcsökkentési szakértők is helyet kaptak, és 16 szert értékeltek hatásaik szerint, így például az alkoholt, a dohányt (beleértve az elektronikus nikotinos készülékeket is), a kannabiszt, a vényköteles és nem vényköteles opioidokat, a kokaint, a cracket, a metamfetamint, a benzodiazepineket, a ketamint, az LSD-t, a pszilocibint vagy az MDMA-t. Összesen 16 kritérium szerint pontozták az anyagokat, ezek közül tíz a fogyasztóra (halálozás, függőségi potenciál, elvonási tünetek stb.), hat pedig a környezetére és a társadalomra (bűnözés, gazdasági költségek, családi problémák stb.) vonatkozott.
Az alkohol toronymagasan vezeti a listát (79 pont a százból) – kilenc kritérium alapján is ez a legkárosabb szer, például a testi egészségkárosodás, a mentális károsodás, a függőség, az elvonási tünetek és társadalmi gazdasági költségek terén is. A dohány (45 pont) áll a második helyen, főként a halálozási, függőségi és környezeti károkozása miatt. Ezt követték a nem vényköteles opioidok (33 pont) elsősorban a fentaniltúladagolásból fakadó halálozások miatt.
A kokain és a metamfetamin egyaránt 19 pontot kapott, a kokain inkább a szervezett bűnözéssel való kapcsolata, míg a metamfetamin a pszichózissal és agresszióval kapcsolatos károkozása miatt. A kannabisz 15 pontot ért el, leginkább a mentális egészségügyi problémák (függőség, elvonás) és a szervezett bűnözés megmaradt hatásai miatt, míg a terápiás felhasználásuk miatt egyre népszerűbb szerek (pszilocibin, MDMA, LSD, ketamin) nagyon alacsony pontszámot kaptak, ami a szerhasználók alacsonyabb számával és a mérsékelt társadalmi kockázatokkal magyarázható, bár egyedi esetekben előfordulhatnak akut pszichés vagy testi problémák.
A kanadai kutatás kizárólag a károkra fókuszál, így az egyes szerek esetleges előnyeiről nem szól, márpedig az alkohol ebben az összehasonlításban sem szerepelne fényesen.
Fotó: Pixabay
