A kormányátalakítás bejelentése politikai üzenet a választók felé, valódi rekonstrukcióra azonban nem kerülhet sor, mivel túl kevés az idő ahhoz, hogy a közelgő választásokig látható eredmények szülessenek – véli Stefan Surlić, a Politikatudományi Kar professzora. Aleksandar Lukić, a Politikatudományi Intézet munkatársa ezzel szemben úgy gondolja, hogy a kormány egy csapat, a csapaton pedig mindig lehet javítani, erről beszéltek a Szerbiai Rádió és Televízió műsorában a szakértők.
Đuro Macut szerb miniszterelnök nyíltan kijelentette, hogy nem elégedett egyes miniszterek munkájával, és fontolóra veszi a kormány átalakítását. Elmondása szerint azt rója fel nekik, hogy aktívabbak az Instagramon, mint az általuk vezetett tárcákban.
Stefan Surlić, a Politikatudományi Kar professzora úgy értékeli, hogy a miniszterelnök kijelentése elsősorban politikai üzenet, és hogy az a köztársasági elnökkel összehangoltan hangzott el. Emlékeztet arra is, hogy azon a kormányülésen, amelyen Vučić elnök is részt vett, szintén szó esett egyes miniszterek munkájával kapcsolatos elégedetlenségről.
„Érdekes számomra, hogy az üzenetek részben még különböznek is. Kezdetben azt kritizálták, hogy miért ülnek csak a saját tárcáikban és minisztériumaikban, miért nem járják a terepet. Aztán amikor kimentek a terepre, és ezt feltették a közösségi médiára, hogy megmutassák, mennyire aktívak, akkor meg az lett a baj, hogy miért vannak ennyit az Instagramon és terepen, miért nem ülnek a tárcáikban” – mondja Surlić.
Elmondása szerint a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a polgárok egy része nem elégedett a jelenlegi kormány munkájával, és a rekonstrukciót úgy emlegetik, mint egy jelzést a választók felé.
„Úgy gondolom, ez a hatalmi struktúra válasza: ‘nyúljunk a kormányátalakításhoz, hogy talán szerezzünk néhány pozitív pontot, és felkészüljünk a következő választásokra’, amelyek nagy valószínűséggel az év végéig esedékesek. Így azt üzenik: ‘Íme, polgárok, figyelünk az elégedetlenségükre, ezért indítottuk el a kormány rekonstrukcióját’” – teszi hozzá Surlić.
Valódi rekonstrukció azonban – magyarázza – nem lehetséges, mert ha hamarosan választások lesznek, senki sem tud érdemi változást elérni ilyen rövid idő alatt, még ha át is veszi egy tárca vezetését.
Aleksandar Lukić, a Politikatudományi Intézet munkatársa úgy véli, hogy a miniszterelnök kijelentése összhangban van azzal, amit az elnök mondott a tematikus kormányülésen, amikor – nevek említése nélkül – bírálta egyes miniszterek munkáját.
Szerinte ez mindenképpen erős politikai üzenet arról, hogy a kormány képes jobb teljesítményre.
Kiemeli, hogy ez az üzenet minden bizonnyal összefügg a közelgő választásokkal, ugyanakkor nem biztos abban, hogy azokat még az idén megtartják.
„Nem mondanám teljes bizonyossággal, hogy idén lesznek választások. Valószínűleg igen, de az is lehet, hogy csak jövő tavasszal. Így meghagynám annak a lehetőségét, hogy ez a kormány valamivel tovább is fennmarad, és talán ezért kerül sor a rekonstrukcióra” – mondja Lukić.
„Forradalmi légkörben nem lehet választásokat tartani”
Lukić hangsúlyozza, hogy Szerbia már hosszabb ideje társadalmi válságban van, és hogy „forradalmi légkörben” nem lehet választásokat tartani.
„Ez a légkör parázslik, időről időre fellángol, és bármi lehet a kiváltó ok. Ezt le kell csillapítani, és ennek egyetlen módja valamiféle társadalmi párbeszéd, amelybe minden fél beleegyezik, és amelyet a hatalom fel is kínált” – mondja Lukić.
Mikor lesznek választások?
Surlić úgy véli, hogy a kormányzó párt akkor ír ki választásokat, amikor biztos abban, hogy meg is nyeri azokat, és amikor előnyben van a többi szereplőhöz képest abban, hogy konkrétabb rálátása van a terepen zajló folyamatokra, információi vannak a különböző minisztériumokon és szektorokon keresztül.
„Végül pedig ott van egy tágabb geopolitikai és nemzetközi kontextus is, amely szintén szerepet játszik, és hatással lehet magukra a választási eredményekre is” – teszi hozzá Surlić.
„Úgy gondolom, hogy ha valóban meg lett volna az a meggyőződés, hogy a választásokat meg lehet tartani, és hogy az SNS megerősíti a dominanciáját, akkor azokat már eddig is megtartották volna. Ezért folyik most a kalkuláció a választások időpontjáról. Hiszen maga az államfő is megdicsérte a hallgatókat, és azt mondta, hogy végre beléptek a politikai arénába: választásokat követelnek, politikailag szerveződnek, üdvözölte őket ezen a terepen. Tehát van egy jelentős társadalmi csoport, amely eldöntötte, hogy belép a politikai térbe és választásokat követel. Ezért most egyfajta ‘gyáva játék’ zajlik: ki és mikor gyakorol akkora nyomást, hogy eljussunk egy konkrét dátumig” – magyarázza Surlić.
Nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy a választásokat elhalasztják, noha többször megígérték, hogy az év végéig sor kerül rájuk.
„Ha a politikai körülmények azt mutatják a kormányzó struktúra számára, hogy az időpont nem megfelelő, akkor egyszerűen ahhoz nyúlnak, hogy jövő év elejére halasszák” – teszi hozzá.
Lukić azt mondja, hogy a jelenlegi hatalom többéves terveket mutat be az állampolgároknak, ami szerinte jó dolog.
„Így a nép tudja, mire számíthat ettől a hatalomtól, és visszafelé is meg tudja nézni, mit kapott tőle – mi volt jó és mi volt rossz. Bárhogyan is értékeljük, a polgároknak van tapasztalatuk ezzel a hatalommal, és képesek megítélni. A probléma a másik oldallal, ezzel az új politikai opcióval – a hallgatói blokádmozgalommal – az, hogy nem tudni, mit kínál valójában. Kerüli, hogy ne csak többéves terveket, hanem válaszokat adjon a fontos politikai kérdésekre is” – mondja Lukić.
Illusztráció (Fotó: Mina Delić)
