A Deutsche Welle a stuttgarti CDU-kongresszusról tudósítva részletesen foglalkozott Aleksandar Vučić politikájával, az Európai Néppárt (EPP) Szerb Haladó Párt (SNS) elleni vizsgálatával, valamint az EU-bővítés jövőjével. A német kereszténydemokraták több vezető politikusa is élesen bírálta a szerbiai helyzetet, különösen a jogállamiság, a demokratikus normák és a politikai kettős beszéd kérdésében.
Mihael Galer, a CDU európai parlamenti képviselője szerint Vučić rendszere „kétarcú”. Egyfelől Belgrád az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsításáról beszél, sőt külön testületet is létrehoz ennek érdekében, másfelől azonban a gyakorlatban nyomás nehezedik a békés tüntetőkre, az igazságszolgáltatásra és a független médiára. Galer úgy fogalmazott: az EU felé egy reformokat hirdető, együttműködő arcot mutatnak, miközben belföldön represszív eszközöket alkalmaznak, és a kormánypárti médiumok EU-ellenes hangulatot keltenek. Szerinte Belgrádnak egyértelműen el kell döntenie, melyik politikai irányhoz kíván tartozni.
A bizalmatlanságot erősíti az is, hogy – a CDU politikusai szerint – nem tisztázott teljes körűen, mi történt az újvidéki események során, és a közvéleményben az a benyomás alakult ki, hogy az ügyet nem kezelik átláthatóan. Mindezek, valamint a hatalom fellépése a tiltakozó társadalmi csoportokkal szemben oda vezettek, hogy az Európai Néppárt tavaly ősszel belső vizsgálatot indított az SNS ellen, amely társult tagja a pártcsaládnak. A kongresszuson több forrás is megerősítette, hogy az eljárás hamarosan lezárulhat, de még legalább egy meghallgatást tartanak. Galer szerint az év első felében döntés várható, és az Európai Parlament külügyi bizottságának belgrádi látogatása – amelynek tapasztalatai inkább negatívak voltak – befolyásolhatja a végkimenetelt. Emlékeztetett arra is, hogy az EPP korábban már kizárt egy szerbiai pártot kisebb súlyú ügyek miatt.
Tilman Kuban, a CDU Bundestag-képviselője világos üzenetet fogalmazott meg: aki az EPP közösségéhez akar tartozni, annak teljesítenie kell a demokratikus és jogállami feltételeket. Reményét fejezte ki, hogy Szerbia élni tud az EU-perspektívával, de hangsúlyozta, hogy a szavaknak és a tetteknek összhangban kell állniuk. A szerbiai diáktüntetésekről Galer megjegyezte: a mozgalom politikailag sokszínű, vannak erősen Európa-párti hangok, de olyanok is, akik nemzeti kérdésekben keményebb fellépést, illetve Moszkvához való közeledést sürgetnek.
A CDU álláspontja a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban világos – ismétli Kuban: „Közös érdekeink vannak, geostratégiai együttműködést akarunk, és nem érdekünk, hogy a Nyugat-Balkánon olyan államok legyenek, amelyeket esetleg Kínából vagy Oroszországból irányítanak. Meg akarjuk mutatni számukra az utat az Európai Unió felé. De a döntést a helyben élő embereknek kell meghozniuk – nekik kell eldönteniük, melyik úton akarnak elindulni.”
A vita másik fontos témája az EU-bővítés intézményi reformja volt. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának volt elnöke felvetette, hogy a jövőben elképzelhető lenne új tagállamok felvétele vétójog nélkül, mert egy 37 tagú, de döntésképtelen Unió nem lenne működőképes. Szerinte hosszabb távon akár a vétójog teljes eltörlése is megfontolandó lenne, hogy ne alakuljon ki különbség régi és új tagok között. Galer ugyanakkor emlékeztetett: az ilyen változtatásokhoz is egyhangú döntés szükséges, ami politikailag nehezen megvalósítható.
Kuban egy alternatív, úgynevezett „light tagság” lehetőségét is felvetette azon országok számára, amelyek még nem állnak készen a teljes jogú tagságra. Ez kevesebb joggal, de kevesebb kötelezettséggel járna, és geostratégiai szempontból szorosabbra fűzné a kapcsolatot az EU és a Nyugat-Balkán között. Ugyanakkor hangsúlyozta: az alapvető uniós értékek – jogállamiság, médiaszabadság, korrupcióellenes fellépés, kiszámítható államigazgatás – teljesítése ebben az esetben is elengedhetetlen.
A cikk végén Elmar Brok azt a véleményt fogalmazta meg, hogy Vučić számára jelenleg nem az EU-csatlakozás az elsődleges cél, hanem hatalmának megőrzése. Szerinte politikájával kárt okoz saját országának, a tartós hatalomkoncentráció pedig aláássa a demokratikus intézményeket. Úgy vélte, ha a szerb elnök valóban országának fejlődését és uniós integrációját helyezné előtérbe, azzal történelmi szerepet vállalhatna – ehhez azonban a belpolitikai gyakorlat érdemi megváltoztatására lenne szükség.
„Meg akarja tartani a hatalmat, az ellenzéknek pedig nincs esélye. Részben az ellenzék maga is hibás, mert nem egyesül. A probléma a hatalom tartós bebiztosításának kísérlete. Az ilyen országok nem demokratikusak, és nincs jogállamiság sem. Kapcsolatban állok Vučićtyal. Készen kellene állnia arra, hogy saját országa érdekeit szolgálja, vagyis lehetővé tegye a fejlődést Szerbiában, hogy országát az EU-ba vezesse. Ezzel bevonulhatna a történelembe. Az ambíciójának Szerbia jobbá tétele kellene hogy legyen, nem pedig a saját mandátuma” – üzente Brok a DW-nek adott interjúban.
Fotó: Beta
