Az elmúlt másfél évben egyre több olyan eset került nyilvánosságra Szerbiában, amikor különböző társadalmi csoportok tagjai váratlan, „baráti beszélgetésre” szóló telefonhívást kaptak a Biztonsági-Információs Ügynökségtől (BIA), írja a Nova. A hívások érintettek diákokat, aktivistákat, újságírókat, háborús veteránokat, sőt az utóbbi időben ügyészeket is. A megkeresések jellemzően politikailag érzékeny időszakokhoz, például tüntetésekhez, megemlékezésekhez vagy fontos intézményi szavazásokhoz kapcsolódtak.
A Legfelsőbb Ügyészi Tanács (VST) új összetételéről szóló, négy szavazóhelyen megismételt választás előtt több ügyész is komoly nyomásgyakorlásról számolt be. Információk szerint egyeseket arra próbáltak rábírni, hogy a hatalomhoz közel állónak tartott jelöltekre szavazzanak. Egyes források szerint a BIA is megkeresett bizonyos ügyészeket, közvetlenül vagy találkozók kezdeményezésével. Különösen a Kragujevaci Fellebbviteli Ügyészség illetékességi területén dolgozó felsőbb fokú ügyészek érezhették a legerősebb nyomást. A háttérben személyi és intézményi konfliktusok húzódnak, amelyek az elmúlt időszak politikailag érzékeny ügyeihez is kapcsolódnak.
Nem ez az első alkalom, hogy a titkosszolgálat neve felmerül ilyen összefüggésben. Korábban több mint tíz, blokádban részt vevő diák kapott telefonhívást a BIA-tól egy katonai parádé napjára meghirdetett tüntetés előtt. A beszélgetéseket „baráti és kötetlen” jellegűnek nevezték, ugyanakkor az érintettek közül többen nyomásgyakorlásként élték meg a megkeresést. Egy civil szervezet aktivistája arról számolt be, hogy a BIA-hoz történt behívása során telefonját az iroda előtt kellett hagynia, majd a találkozó után azt tapasztalta, hogy készülékén értesítés jelent meg a névjegyek exportálásáról.
Hasonló tapasztalatokról számolt be egy független újságíró is, akit rendőrségi találkozóra hívtak be, ahol a jelenlévők BIA-igazolvánnyal igazolták magukat. A megbeszélést követően telefonján szokatlan működést észlelt, és egy alkalmazás segítségével arra a következtetésre jutott, hogy készülékét manipulálhatták. Más esetekben a behívott személyek megérkezésekor a találkozót egyszerűen elhalasztották, ami tovább növelte a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot.
A megkeresések a háborús veteránokat sem kerülték el. A Vidovdanra szervezett tiltakozás előtt több veteránt is felhívtak, és arról kérdezték őket, hányan utaznak Belgrádba, milyen terveik vannak, illetve ki koordinálja a részvételt. Egyes beszámolók szerint „baráti tanácsként” azt javasolták, hogy ne vegyenek részt az eseményen. A veteránok egy része ezt megfélemlítési kísérletként értékelte, különösen annak fényében, hogy olyan személyeket is megkerestek, akik korábban fegyveres konfliktusokban szolgáltak.
Külön figyelmet kapott Dijana Hrka esete is, aki a 2024. november 1-jei újvidéki vasútállomási előtető-omlás egyik áldozatának édesanyja. Hrka nyilvánosan és aktívan részt vett az igazság feltárását követelő megmozdulásokban. Elmondása szerint többször is megfigyelték és telefonon keresték, legutóbb az évfordulós megemlékezés előtt. Állítása szerint a BIA-nak azt üzente: nem terrorista, hanem gyászoló édesanya, aki kegyeletét kívánja leróni fia és a többi áldozat előtt.
Az egymást követő esetek közös vonása, hogy a megkeresések rendszerint érzékeny társadalmi és politikai helyzetekhez kötődnek. Bár a hivatalos indoklás gyakran „baráti beszélgetésről” szól, az érintettek közül sokan a nyomásgyakorlás és a megfélemlítés eszközét látják bennük. A történetek nyomán ismét napirendre került a kérdés: milyen határok között mozoghat a titkosszolgálat tevékenysége egy demokratikus jogállamban, és miként biztosítható az intézményi működés átláthatósága, valamint az állampolgárok jogainak védelme.
icon name=”camera”] Diákokat, újságírókat, ügyészeket is behívnak (Fotó: pixabay)
