Az oktatás „olyan szolgáltatás, amelyet a piacon értékesítenek”, legalábbis a szerb oktatási miniszter, Dejan Vuk Stanković szerint.
A miniszter a Kurir televíziónak adott interjút, amikor azt találta mondani, hogy akinek nem tetszik, menjen magániskolába.
„Menjenek magániskolába. Elégedetlenek azzal, ahogyan az állami iskolát vezetik? Menjenek magániskolába, mi ebben a probléma?” — mondta Stanković a belgrádi Ötödik Gimnázium kapcsán, ahol a tanárok elégedetlenségüknek adtak hangot az igazgatónő miatt.
A műsorvezetőnő erre megjegyzi, hogy valószínűleg az lehet a gond, hogy a magániskola drága, mire a miniszter azt mondja, hát keressék meg rá a pénzt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Biljana Đorđević, a Belgrádi Politikatudományi Kar docense és a Zöld–Baloldali Front társelnöke szerint az oktatás közjó, amelynek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, Stanković viszont árucikként kezeli.
„Az az üzenete, hogy ha nem tetszik, ahogyan a haladók arrogánsan és inkompetensen irányítják az oktatási intézményeket, akkor fizessenek — ha tudnak — gyermekeiknek magániskolát, vagy keressenek más megoldást. Azt üzeni nekünk, hogy az oktatási intézményeket elvették, és bennük számunkra és gyermekeink számára nincs hely” — hangsúlyozta Đorđević.
Hozzátette: nem is tesz úgy, mintha azt várná a minisztertől, hogy foglalkozzon az oktatás legsürgetőbb problémáival, például a tanárhiánnyal, az igazságos oktatáshoz való hozzáféréssel, az iskolai biztonsággal vagy az általános oktatási színvonal emelésével.
„Ezt majd nekünk kell megtennünk a rendszer leváltása után. Veszélyes, hogy a miniszterhez hasonló emberek nemcsak nyíltan támogatják az oktatás privatizációját és elüzletiesítését, hanem mandátumukat az oktatás teljes lerombolásának irányába terelik, amely így még ‘áruként’ sem — aminek egyébként nem is szabadna lennie — fog értékkel bírni” — fogalmazott Đorđević.
Ana Dimitrijević, a Belgrádi Gimnáziumok Fóruma elnöke hangsúlyozta, hogy az oktatás nem eladó, mert nincs ára.
„Amit a jelenlegi miniszter tesz — és korábban sem volt sokkal jobb a helyzet —, az az, hogy megpróbálja az oktatást aprópénzért, a pult alatt eladni” — mondta Dimitrijević.
Hozzátette: ha a tanárok alapfeladata az, hogy tudással vértezzék fel a diákokat és olyan készségekkel lássák el őket, amelyek segítik őket a jövőben, akkor az oktatási miniszter feladata az lenne, hogy saját „védencei” érdekeit képviselje.
„Minket, professzorokat, tanárokat, pedagógusokat kellene támogatnia, azokat, akik tisztességesen végzik munkájukat, akik mögött tudás és szakértelem áll — nem pedig megalázni bennünket azzal, hogy olyan ideiglenes igazgatók döntéseit támogatja, akiknél az egyetlen kiválasztási szempont a lojalitás és a hízelgés. Alkalmasnak azok számítanak, akik közösségi oldalaikat félmeztelen fotókkal töltik meg, és feltétel nélkül jóváhagynak minden igazgatói döntést, legyen az törvényes vagy sem. Alkalmatlannak pedig azok, akik munkájuk középpontjába a diákokat és az ő érdekeiket állítják, kritikusan gondolkodnak, és erre tanítják a gyerekeket is — ahogyan azt éppen a minisztérium által előírt legmagasabb oktatási előírások megkövetelik, amelynek élén ugyanaz a miniszter áll” — zárta gondolatait Dimitrijević.
Biljana Stojković, a Biológiai Kar professzora és a Demokrata Párt tisztségviselője röviden így kommentálta az ügyet: szégyen.
„Amikor egy bulvárlapokban szereplő elemzőt bíznak meg az oktatás irányításával, akkor másfajta felfogás nem is várható. A radikálisok számára minden eladó — így a tudás, a szakértelem és a felelősség is” — értékelte Stojković a Danasnak.
Elmagyarázta, hogy az antiintellektualizmus egyik alapgondolata az, hogy az oktatást teljes mértékben a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani, nem pedig tudatos, a társadalomról megalapozott nézetekkel rendelkező állampolgárok neveléséhez.
„A miniszter elképzelése, miszerint maga az oktatás is a piacon értékesített termék, újabb lépés az iskolarendszer és a tudás modern világban betöltött szerepének kiüresítése felé. A radikális pusztítás után minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell majd fektetnünk az oktatási reformokra” — zárta Stojković.
