Szombat reggel az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat hajtott végre Irán ellen. A támadásokban több mint kétszáz ember vesztette életét. Válaszul Irán rakéta- és dróncsapásokat indított több közel-keleti ország ellen, amelyek kapcsolatban állnak az Amerikai Egyesült Államokkal.
Az Irán elleni támadás során hivatalosan bejelentették, hogy életét vesztette Ali Hámenei, az ország legfőbb vallási és politikai vezetője. Az iráni állami média szerint a csapásokban több családtagja is meghalt. A kormány negyvennapos nemzeti gyászt rendelt el. Mahmud Pezeskijan elnök „történelmi bűncselekménynek” nevezte a merényletet, és megtorlást ígért. Ezzel egy időben Irán több városában – valamint külföldön élő iráni közösségek körében – ünneplésekre is sor került Hámenei halálának hírére.
A nap folyamán az is kiderült, hogy a támadásokban meghalt Mahmud Ahmadinezsád, Irán korábbi elnöke is. Eközben Naser Makarem Shirazi befolyásos síita vallási vezető dzsihádra, „szent ellenállásra” szólította fel híveit az Egyesült Államok és Izrael ellen.
Az amerikai–izraeli hadműveletek a nap során is folytatódtak: több rakétatalálat érte Teheránt, amelyek következtében megrongálódott a szerb nagykövetség épülete is, személyi sérülés azonban nem történt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Hámenei mellett több tucat magas rangú iráni vezetőt is „likvidáltak”, és figyelmeztetett: a következő napokban ezrekre rúgó célpontlistát támadnak Irán szívében. Üzenetében az iráni népet arra szólította fel, hogy ne hagyják elszalasztani a lehetőséget a rezsim megdöntésére.
Az amerikai hadvezetés közben megerősítette, hogy az Ománi-öbölben elsüllyesztettek egy iráni hadihajót, ugyanakkor cáfolták, hogy találat érte volna az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót. Washington elismerte azt is, hogy három amerikai katona életét vesztette egy iráni művelet során.
Irán és a Forradalmi Gárda ezt követően rakéta- és dróntámadások sorozatát indította Izrael, valamint amerikai és nyugati érdekek ellen a térségben. Csapások érték Izraelt, az Egyesült Arab Emírségeket, Ománt, Bahreint és Irakot. Az izraeli Beit Semes városában lakóépületet ért találat, több halálos áldozattal. Dubaiban és Abu-Dzabiban repülőterek és kikötők környékén voltak robbanások, az Emirátusok több halottról és tucatnyi sebesültről számoltak be. Omanban – amely Irán hagyományos közvetítője – szintén iráni dróntámadás történt.
A térségi feszültséget tovább növelte, hogy Mohammed bin Salman szaúdi trónörökös jóváhagyta az iráni támadásokra adandó katonai választ, Washington támogatásával. A libanoni Hezbollah vezetése „ellenállást” ígért, míg Észak-Korea elítélte az amerikai–izraeli akciókat.
Washingtonban Donald Trump elnök közölte: az amerikai–izraeli csapásokban összesen 48 iráni vezető halt meg. Egyúttal azt állította, hogy Teherán új vezetői tárgyalásokat kezdeményeznének, és ő beleegyezett az egyeztetésbe, konkrét időpontot azonban nem nevezett meg.
A belpolitikai bizonytalanság közepette Mohammad Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah fia bejelentette: kész átmeneti szerepet vállalni egy új, demokratikus kormány felé vezető folyamatban. Állítása szerint támogatói vannak Iránon belül, a hadsereg is mellé állhat, és az átmenet kulcsa az első száz nap lesz. Szavai ugyanakkor megosztóak Iránban, ahol a monarchia nyílt támogatása továbbra is tabu.
A harcok intenzitása és az egymásnak ellentmondó katonai és politikai nyilatkozatok alapján a konfliktus további eszkalációja egyelőre nem zárható ki.
Fotó: Beta/AP
