Törölték a Belgrádból Dohába és Dubajba hétfőre tervezett járatokat – közölte a belgrádi Nikola Tesla repülőtér. A weboldalon közzétett adatok szerint a Qatar Airways QR 232-es, Dohába tartó járatát, amelynek indulását 11.55-re tervezték, törölték, új indulási időpont megadása nélkül.
Emellett törölték a Belgrád–Dubaj útvonalon közlekedő FZ 1750-es járatot is, amelyet a Flydubai üzemeltetett, és eredetileg 22.25-kor indult volna.
Szintén törölték a Flydubai FZ 1749-es járatának érkezését Dubajból, amely az eredeti menetrend szerint 21.25-kor landolt volna Belgrádban.
A Perzsa-öböl térségéből érkező utolsó járat, amely megérkezett Belgrádba, a Flydubai FZ 1517-es járata volt, amely szombaton 7.26-kor szállt le. A nyilvánosan elérhető repülési adatok szerint az FZ 1745-ös járatot – miután elindult Belgrád felé – visszafordították a dubaji repülőtérre.
A Danas napilap beszámolója szerint világszerte több százezer utas rekedt repülőtereken, miután kulcsfontosságú közel-keleti légi csomópontokat lezártak az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások után.
További száz járatot töröltek ma, ami tovább mélyítette a globális légi közlekedésben kialakult káoszt, és tovább nehezítette az utasok helyzetét. A The Guardian szerint ez a légi közlekedést ért legsúlyosabb csapás a COVID–19 világjárvány óta.
Több ezer járatot töröltek
A Közel-Kelet fő repülőterei – köztük Dubaj, a világ legforgalmasabb nemzetközi légi csomópontja – immár harmadik napja zárva tartanak.
A járatkövető FlightAware adatai szerint szombaton közel 2800 járatot töröltek, vasárnap pedig 3156-ot.
Hétfő kora reggelig további 1239 járatot töröltek.
Az Emirates (Dubaj), az Etihad Airways (Abu-Dzabi) és a Qatar Airways (Doha) több száz járatot mondott le, míg más légitársaságok – köztük az Air India – szintén felfüggesztették térségi járataikat.
Henri Hartevelt légiközlekedési elemző, az Atmosphere Research Group elnöke szerint „az utasok számára jelenleg nincs jó hír”.
„Fel kell készülniük késésekre és járattörlésekre a következő napokban, amíg a támadások tartanak, illetve – remélhetőleg – véget nem érnek” – mondta.
A konfliktus globális következményei
A Flightradar24 adatai szerint ma nagyrészt üres maradt a légtér Irán, Irak, Kuvait, Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Katar felett.
A következmények messze túlmutatnak a Közel-Keleten: utasok rekedtek különböző célállomásokon Balitól Frankfurtig.
A konfliktus Libanonra is átterjedt, ahol Izrael légicsapásokat hajtott végre, miután a Hezbollah rakétákat lőtt ki, ami a régió légtérének jelentős részét lezárta. További problémát jelent, hogy a személyzetek és pilóták világszerte szétszóródtak, ami megnehezíti a járatok újraindítását a légtér megnyitása után.
Miközben az utasok többsége információhiánnyal küzd, a rendkívül gazdagok alternatív megoldásokat találnak.
„Jelenleg Szaúd-Arábia az egyetlen valódi lehetőség azok számára, akik el akarják hagyni a régiót” – mondta a Semafornak Amir Naran, a Vimana Private magánrepülőgép-brókercég vezérigazgatója, hozzátéve, hogy egy Rijádból Európába tartó magángép repülése akár 350 ezer dollárba is kerülhet.
Gazdasági hatások
A vezető légitársaságok részvényei estek, mivel a befektetők aggódnak a háború következményei miatt. A Japan Airlines részvényei 5,6 százalékkal, a Singapore Airlinesé 4,5 százalékkal, a Qantasé 5,4 százalékkal, a Cathay Pacificé pedig 2,9 százalékkal csökkent.
A légitársaságokat az emelkedő üzemanyagárak is sújtják: a Brent típusú kőolaj ára akár 13 százalékkal, hordónként 80 dollárra emelkedett, és elemzők szerint elérheti a 100 dollárt is.
„A legnagyobb hatás mindenki számára az olajárakon keresztül jelentkezik majd, amelyek nyilvánvalóan meredeken emelkednek” – mondta Bertran Grabowski légiközlekedési tanácsadó. A Perzsa-öböl a légi áruszállítás egyik kulcsfontosságú csomópontja is, ami tovább terheli a már tengeri fennakadások miatt is sérült kereskedelmi útvonalakat.
Nyomás az alternatív légi folyosókon
Elemzők szerint példátlan helyzet alakult ki azzal, hogy a térség mindhárom fő tranzitcsomópontja fölött hosszan lezárták a légteret.
A megmaradt járatokat kerülő útvonalakra terelik, hogy elkerüljék a lezárt légtereket.
Az Iránon és Irakon át vezető útvonalak már az ukrajnai háború miatt is felértékelődtek, mivel a légitársaságok kénytelenek elkerülni az orosz és ukrán légteret.
A közel-keleti légtér lezárása most még szűkebb légi folyosókba kényszeríti a légitársaságokat, miközben a Pakisztán és Afganisztán közötti konfliktus további kockázatokat teremt – mutatott rá Ian Petchenik, a Flightradar24 kommunikációs igazgatója.
„A hosszú távú fennakadások jelentik a legnagyobb aggodalmat a kereskedelmi repülés számára” – mondta.
