A gyár a bontás előtt (Fotó: gradsubotica.co.rs)

Február folyamán földig rombolták a munkagépek Szabadka egyik olyan gyárát, amelyről egykor az egész volt Jugoszlávia területén ismert volt a város. A Partizan kerékpárgyár épületei helyén pedi még egy bevásárlóközpont épül.

Bár a gyár már több mint egy évtizede nem működött, az épületek lebontása – ahol egykor a messze földön híres Partizan kerékpárokat gyártották – elszomorította a szabadkaiakat és nosztalgiát ébresztett bennük, hiszen a vörös téglából épült, íves ritmusú homlokzat a város egyik jellegzetes látványossága volt. Sokan feltették a kérdést, miért nem őrizték meg legalább részben a régi gyár markáns homlokzatát az új bevásárlóközpont részeként, írja a Politika.

– Az egykori Partizan gyár épülete korábban ideiglenes védelem alatt állt, mint kulturális örökség, de ez a státusz sajnos már régen lejárt. Emellett az objektumról évekig nem gondoskodtak megfelelően, jelentős mértékben leromlott az állapota, és a homlokzat megtartása szinte teljesen gazdaságtalan lett volna. Sajnos az itt használt gépeket sem sikerült megőrizni. Ugyanakkor, bár jogi alapunk nem volt rá, az új beruházóval egyeztetve sikerült megmenteni a régi tornyot, amely egykor a gyár része volt. Az elképzelés az, hogy itt egy kis múzeumot alakítanak ki, amely megőrzi az egykori gyár és termékei emlékét – nyilatkozta Szűcs Balázs, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója.

Sok az olyan gyár, amely nem élte túl az átmeneti időszakot, nemcsak hogy nem működik, hanem fizikailag sem létezik többé.

Így bontották le a Zorka üzemeit, nemrég annak leányvállalatát, a Slavicát is – helyén Lidl épül a Zombori úton, eltűnt a November 29. húsfeldolgozó – amelynek helyén elemgyár működik és épül tovább, és most már a Partizan sincs többé.

A megmaradt tornyokon még olvasható az alapítás éve – 1888 –, amikor Rothman Imre gyára jött létre. Ahogyan Stevan Mačković történész az Ipar és iparosok Szabadkán (1918–1941) című könyvében is írja, kezdetben vasöntöde, rugó- és fém bútorokat gyártó üzem működött itt.

A 20. század harmincas éveiben kezdtek kerékpárokat gyártani, az ehhez szükséges alapanyagokat és alkatrészeket Németországból szerezték be.

A tulajdonosokat, Geiger (később Gábor) Bélát és feleségét 1944 júniusában Németországba deportálták, ahonnan nem tértek vissza. 1945-ben az új hatalom felmérte a gyár állapotát, és megállapította, hogy éves kapacitása 7000 ágy, 2000 kisebb mezőgazdasági gép, 1200 kerékpár és 240 tonna vasöntvény gyártása volt. A gyár 1949-ben kapta a Partizan nevet, és kerékpárgyártásra szakosodott.

A lebontott Partizan és a megőrzött torony (Fotó: Nikola Tumbas)