Aki szereti a kávét, annak egy forró fekete több annak egyszerű elfogyasztásánál, már-már ceremónia. Rendszerint reggelente ezzel indítjuk a napot, de nap közben is jól esik egy-két csészével akár egyedül, akár táraságban vagyunk. Azonban korántsem mindegy, milyen kávét fogyasztunk, hiszen bizonyos típusai akár az egészségünket is károsíthatják, derül ki a legújabb kutatásokból.
A filterkávé és a „török” módon, vagyis főzéssel készített kávé – amilyet a Balkánon is gyakran fogyasztanak – közötti különbség nemcsak ízbeli. Hosszú távon a szív- és érrendszer egészségére is hatással lehet. Kiderült ugyanis, hogy az egyik elkészítési mód akár védi is a szívet, míg a másik észrevétlenül növelheti a „rossz” koleszterin szintjét, olvasható a Nova.rs portálján.
A titok a zaccban rejlik
A kávé természetes módon tartalmaz úgynevezett diterpéneket – olyan olajos vegyületeket, amelyek növelhetik a vér koleszterinszintjét. Az azonban, hogy ezekből mennyi kerül a csészébe, elsősorban az elkészítés módjától függ.
Ha valaki koleszterinszint miatti aggodalom nélkül szeretne kávét inni, a filterkávé a legjobb választás. Ennek oka a papírszűrő. Amikor a forró víz a darált kávén papírszűrőn keresztül folyik át, a szűrő szinte teljesen visszatartja azokat az olajokat, amelyek növelik a koleszterinszintet. A csészében így megmarad a koffein, az aroma és az antioxidánsok, miközben a legtöbb káros anyag kiszűrődik.
Egyes kutatások szerint azoknál, akik rendszeresen filterkávét fogyasztanak, még a szívbetegségek kockázata is alacsonyabb lehet, mint azoknál, akik egyáltalán nem isznak kávét.
Bár sokakat meglephet, az instant kávé – a granulátum vagy por formájú, forró vízzel felönthető változat – szintén viszonylag biztonságos a koleszterinszint szempontjából.
Az ipari feldolgozás során ugyanis a vérerekre ható olajok nagy részét eltávolítják. Bár a kávérajongók gyakran kritizálják az ízét, a szív egészségére nézve viszonylag ártalmatlan.
Arany középút: az eszpresszó
Az eszpresszó – amelyet kávégépekben nyomás alatt készítenek, gyakran kapszulás rendszerben – valahol a kettő között helyezkedik el.
Mivel papírszűrőt nem használnak, az olajok egy része a csészébe kerül, ami az eszpresszó tetején látható jellegzetes krémrétegen is megfigyelhető. Ugyanakkor az adag kicsi, általában 30–40 milliliter, ezért az ilyen anyagok bevitele is viszonylag alacsony.
A legtöbb egészséges embernél napi két-három csésze eszpresszó nem befolyásolja jelentősen a koleszterinszintet.
A legproblémásabb: a török vagy „házi” kávé
A vízben főzött, zaccal együtt felszolgált török vagy „házi” kávé számít a legkedvezőtlenebbnek a koleszterin szempontjából.
Mivel nincs szűrés, és a kávé hosszabb ideig érintkezik a forró vízzel, nagy mennyiségű diterpén kerül az italba – akár harmincszor több, mint a filterkávé esetében.
Éppen ezért azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük vagy szívproblémákkal küzdenek, érdemes korlátozniuk a török kávé fogyasztását, vagy más elkészítési módra váltaniuk.
Mennyi kávé számít túl soknak?
A jó hír, hogy a kávéról nem kell lemondani, legfeljebb a napi adagot csökkenteni. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint egészséges felnőttek számára napi legfeljebb 400 milligramm koffein bevitele tekinthető biztonságosnak.
Ez a gyakorlatban nagyjából napi öt csésze eszpresszónak vagy filterkávénak felel meg, illetve körülbelül három csésze erős török kávénak – bár utóbbi esetében a koleszterinszintre is érdemes figyelni.
Terhes nők, magas vérnyomással élők vagy alvászavarokkal küzdők számára az ajánlott határ alacsonyabb, általában körülbelül napi 200 milligramm koffein, ami nagyjából két csésze kávénak felel meg.
Fotó: pixabay
