A sorrend valószínűleg a követkőképpen néz majd ki: Izland lép be először az Unióba, talán Montenegró is, Ukrajna „jegelve”, Belgrád pedig a sor végén kullog, írja a Beta hírügynökség.
Izland – részben az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései miatt is – megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Ez gyorsan lezárulhat, mert Izland demokratikus kormányzattal és stabil piacgazdasággal rendelkezik, és már nagyrészt átvette és végrehajtotta az EU jogszabályainak és feltételeinek többségét.
Ugyanakkor – ahogy uniós tisztviselők bizalmasan elmondták újságíróknak Brüsszelben – az EU vezetői március 19-én áttekintik, hol tart a bővítési politika. A kulcsálláspont az, hogy a tagságot csak érdemek alapján lehet elnyerni.
Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett „rövidítések” elfogadhatatlanok. Az értékelések szerint Montenegró két-három éven belül akár az EU kapuján is kopogtathat, feltéve, hogy további reformokat hajt végre, különösen a jogállamiság területén.
Független elemzők megjegyzik, hogy nincs jele annak, hogy az EU vezetői megvitatnák a korábban fontos másik feltételt is: magának az Uniónak az átalakítását, a költségvetéstől kezdve az Európai Bizottság és az Európai Parlament összetételén át egészen a csatlakozási tárgyalások lezárásához szükséges egyhangú döntéshozatali rendszerig.
Albánia – az értékelések szerint – előrelépett, bár megjegyzik, hogy ott egyfajta autokratikus rendszer működik, és a jogállamiság még hiányos. Szerbiában viszont visszalépés látható a reformokban, és bizonytalanság övezi, hogy a belgrádi vezetés valóban folytatni akarja-e az EU-hoz vezető utat. Független elemzők szerint Tirana és Belgrád javaslata, hogy szavazati jog nélkül kapjanak EU- és schengeni tagságot, valójában csak időnyerés lenne a kereskedelmi kapcsolatok fenntartására az EU-val, valamint az autokratikus hatalom megtartására.
Ukrajna esetében európai diplomáciai források és független elemzők szerint egyszerűen lehetetlen, hogy Kijev 2027 januárjától az EU tagja legyen, noha az amerikaiak ezt a feltételt és biztonsági garanciát beépítették az Oroszországgal folytatandó béketárgyalások javaslatába.
Ezt maga Friedrich Merz német kancellár is jelezte, és az EU-n belül sokan úgy gondolják, hogy az Uniót inkább megrázná, mintsem erősítené, ha egy háborúban álló ország, jogállamisági problémákkal, súlyos korrupcióval és hatalmas támogatást igénylő mezőgazdasággal rendelkező állam csatlakozna.
A bővítésért felelős uniós biztos, Marta Kos közölte, hogy azt is meg kell határozni, „milyen védelmi mechanizmusokra van szükség annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok a csatlakozás után is tiszteletben tartsák kötelezettségeiket, és hogy elkerüljék az EU-n belüli trójai falovak megjelenését – olyan országokét, amelyek a közös célok ellen dolgoznak.
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozásuk után hosszú ideig külön ellenőrzési mechanizmus alatt álltak a jogállamiság területén.
Európai diplomaták szerint Franciaország, Olaszország, Hollandia és Németország úgy véli, hogy a Szerbiában tapasztalható demokráciaromlás ellenére fenn kell tartani a kapcsolatot és az EU-hoz vezető hidat, de világos feltételekkel: valódi előrelépést kell elérni a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad média és a tisztességes választások terén. Emiatt felmerült annak lehetősége is, hogy megnyissanak egy technikailag lehetséges tárgyalási fejezetcsoportot.
Fotó: freepik
